Egyeztetések kezdődtek a plázastop jövőjéről
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a kormány és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) között a több mint egy évtizede működő plázastop szabályainak átalakításáról. Az MBSZ szerint a jelenlegi rendszer kiszámíthatatlanná teszi a kereskedelmi beruházásokat, és a meglévő üzletek, bevásárlóközpontok megújulását is nehezíti, ezért korszerűbb, a versenyt kevésbé korlátozó szabályozást sürget.
A szabályozás története
A plázastopot 2011 végén vezették be, a szabályozás 2012. január 1-jén lépett hatályba. Az eredeti intézkedés három évre szólt, és főszabály szerint megtiltotta a 300 négyzetméternél nagyobb új kereskedelmi építmények építését, illetve a meglévő, 300 négyzetméternél nagyobb üzletek bővítését, bizonyos esetekben felmentést lehetett kérni. 2015-től a korábbi 300 négyzetméteres határt 400 négyzetméterre emelték, és a teljes tilalom helyett speciális engedélyezési rendszert vezettek be. A 2024-ben hatályba lépő új építési szabályozásba is átültették a plázastop rendelkezéseit.
Szigorítás 2025-ben
A 274/2025. (VIII. 18.) kormányrendelet szeptember 17-től új szabályokat hozott a 400 négyzetméternél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében. Bizonyos esetekben az új tulajdonosnak vagy bérlőnek rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérnie az üzlet használatához. A szigorítás a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek használatának megváltozásához kapcsolódik.
Boltláncok terjeszkedési tervei
A Lidl Magyarország igazgatósági elnöke, Szlavikovics Zita júliusban arról beszélt, hogy a vállalat 55 településen keres olyan területet vagy épületet, ahol új üzletet tudna nyitni, köztük olyan helyeken, ahol jelenleg egyáltalán nincs jelen. A cég mintegy 220 magyarországi üzlettel működik.
A GKI elemzése
A GKI szerint a plázastop nem segítette a hazai kereskedelmi ágazat fejlődését, a szabályozási bizonytalanság pedig visszafogta a beruházási hajlandóságot. Molnár László vezető kutató szerint a szabályozás kezdeti szigorúsága később enyhült: a Lidl üzleteinek száma 2012 és 2026 között 154-ről mintegy 220-ra, az Aldié 90-ről 188-ra nőtt. A kutatóintézet reálisnak tartja, hogy a szabályozás eltörlése esetén mintegy 50 új Lidl-üzlet nyílhatna, a többi kereskedővel együtt összesen körülbelül 150 új üzlet, mintegy 300 milliárd forintos beruházási volumen mellett, ami nagyjából 4500 új munkahelyet jelenthetne.
Az MBSZ álláspontja
Prosits Attila, az MBSZ elnöke szerint az elmúlt időszakban elindult a szakmai párbeszéd a kormányzattal. A szövetség felvette a kapcsolatot az érintett minisztériumokkal, és személyesen is egyeztetett Kozák Tamás kereskedelmi államtitkár-helyettessel. Az MBSZ nem a szabályozás teljes hiányát szorgalmazza: az új fejlesztéseknél továbbra is szükség van építési, városfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi követelményekre, de átlátható, előre tervezhető rendszerben. A szövetség a már működő bevásárlóközpontokra vonatkozó speciális korlátozások és a rendeltetésmódosítás jelenlegi szabályainak kivezetését sürgeti. Tagvállalatai 63 bevásárlóközpontot és 147 hipermarketet képviselnek, összesen mintegy 2,13 millió négyzetméter kereskedelmi területtel.
