Drámai fordulat a hazai munkaerőpiacon: egyre több képzett dolgozó marad állás nélkül
Bár a munkanélküliek száma évek óta stabilan 220 ezer fő körül alakul Magyarországon, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik: ma már az álláskeresők több mint harmada szellemi munkakörökből kerül ki. A fizikai dolgozók iránti kereslet továbbra is kitart, miközben a vállalati konszolidációk és a makrogazdasági környezet változásai egyre több irodai dolgozót és középvezetőt szorítanak ki a munkaerőpiacról.
Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza elemzésében rámutatott: míg 2019-ben a munkanélkülieknek csupán az ötödét adták a magasan képzett, vezetői vagy szakértői pozícióból érkezők, addig az arányuk mostanra meredeken emelkedett. Eközben a fizikai munkakörökben gyakorlatilag kimerültek a munkaerő-tartalékok, mivel a feldolgozóipar és a kereskedelem tartós felvevőpiacot jelent az alacsonyabb képzettségűek számára.
A fehérgalléros munkaerő iránti kereslet visszaesése mögött több tényező húzódik meg. A korábban dinamikusan bővülő üzleti szolgáltatóközpontok szektorának növekedése megtorpant, emellett a vállalatok egyre inkább központosítják a funkcióikat, és laposabb szervezeti struktúrákat alakítanak ki, ami eleve kevesebb helyi szakértőt és vezetőt igényel.
Gyengébb konjunktúra idején a cégek jellemzően először a HR, a marketing, a projektmenedzsment és a középvezetés területén hajtanak végre leépítéseket, és csak végső esetben nyúlnak a termelésben dolgozókhoz. A hazai piacon ráadásul a választásokat követő átalakítások is éreztették a hatásukat, különösen a pénzügyi és az oktatási szektorban.
Bár kézenfekvő lenne a mesterséges intelligencia térnyerését okolni a szellemi munkakörök szűküléséért, a statisztikai adatok ezt még nem támasztják alá egyértelműen. Az adminisztrációs pozícióknál ugyan logikus magyarázat lenne a technológia hatása, a kedvezőtlen munkaerőpiaci trendek azonban már 2024 környékén elindultak. Emiatt nem beszélhetünk tisztán a mesterséges intelligencia által kiváltott jelenségről, még ha az elmúlt egy évben tapasztalt felgyorsulásban már szerepet is játszhatott.
A szakértő szerint a jelenlegi folyamatok súlyos strukturális problémát vetnek fel azzal kapcsolatban, mi történik a munkaerőpiacon, ha a diplomások száma tartósan és gyorsabb ütemben növekszik, mint a számukra megfelelő, tudásintenzív álláshelyeké. A jövő legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a hazai oktatási és szakképzési rendszer miként tud majd mind minőségében, mind kapacitásában alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.