Sokan nem is tudják, hogy jár nekik ez a pénz: jelentős adókedvezményről maradnak le sokan
Milliókat érhet a jó döntés: nem mindegy, hogyan vesszük igénybe a kutatás-fejlesztési adókedvezményt, különösen nem jövőre – hívja fel a figyelmet közleményében a Niveus.
A kutatás-fejlesztést végző cégek kétféle adózási lehetőség közül választhatnak: 100 millió forintos K+F-ráfordítás esetén a társasági adóalap-csökkentéssel akár 11,3 millió, a közvetlen adókedvezménnyel 10 millió forintot takaríthatnak meg jelenleg.
A zárószavazás előtt álló adómódosító alapján viszont a kedvezmények növekednek, az adókedvezmény konkrétan a duplájára, 10 százalékról 20 százalékra nő.
A Niveus tanácsadója szerint a példában szereplő magasabb összeg ellenére sem mindig az adóalap-csökkentés éri meg jobban: ha a vállalkozásnak nincs elegendő adóköteles nyeresége, nem biztos, hogy a teljes kedvezményt ki tudja használni, míg az adókedvezmény meghatározott feltételekkel pénzben visszajár.
A két lehetőség közül a közvetlen K+F-adókedvezményt 2025-ben mindössze 26 vállalkozás vette igénybe, míg az adóalap-csökkentést 347 cég alkalmazta az adóhatóság frissen megküldött adatai szerint. A közvetlen adókedvezmény összege ugyanakkor egyetlen év alatt közel 140 százalékkal, 924,7 millióról 2,2 milliárd forintra nőtt. Az igénybe vevő vállalkozások száma 2024-ben még 20 volt, az adóalap-csökkentést alkalmazóké pedig 379. Ebben is látszik az arányeltolódás a közvetlen adókedvezmény irányába.
A közvetlen adókedvezményt igénybe vevő cégek továbbra is alacsony számában a Niveus szerint az új szabályozás körüli bizonytalanság és a kötelező ellenőrzéstől való félelem is szerepet játszhat. A vállalkozásoknak ráadásul nem mindig egyértelmű, melyik megoldás előnyösebb számukra.
A globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatoknál – azoknál a nagyvállalatcsoportoknál, amelyek éves összevont árbevétele az előző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót – további szempontot jelent a két kedvezmény eltérő adózási kezelése. A közvetlen K+F-adókedvezmény és az adóalap-csökkentés ugyanis eltérően befolyásolhatja a globális minimumadó számítását, így ez is szerepet játszhat abban, melyik megoldás éri meg jobban.
A megfelelő kedvezmény kiválasztása azonban csak az egyik nehézség. A Niveus tapasztalatai szerint sok vállalkozás azt sem ismeri fel, hogy egyes tevékenységei kutatás-fejlesztésnek minősülhetnek. Ilyen lehet például a gyártástervezés, de az agráriumban és a bankszektorban is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek után kedvezmény vehető igénybe. A lehetőségek kihasználását a hiányos költség- és munkaidő-nyilvántartás, valamint a műszaki és pénzügyi területek közötti együttműködés hiánya is nehezítheti.
„A K+F-kedvezmények kihasználására már a fejlesztések tervezésekor érdemes felkészülni. Fontos, hogy a műszaki és a pénzügyi szakemberek együtt dolgozzanak, megfelelő dokumentáció készüljön, és a vállalkozás előre kiszámolja, melyik kedvezmény jelent számára nagyobb tényleges megtakarítást” – összegzett Bagdi Lajos, a Niveus partnere.