Váratlan fordulat az uniós pénzeknél: elkerülhetjük a forrásvesztést, de most jön a neheze
Bár október közepén még komoly lemaradás mutatkozott, Magyarország az idén év végén várhatóan elkerüli az uniós források elvesztését. A papíron sikeres elszámolás ellenére a valós helyzet aggasztó, ugyanis a rendelkezésre álló, több mint 8300 milliárd forintos fejlesztési keretből eddig alig 3000 milliárdot fizettek ki. Ennek az összegnek a fele ráadásul csupán előleg, így a tényleges beruházások jelentős csúszásban vannak.
Az uniós támogatásoknál az úgynevezett N+3-as szabály jelenti a legszigorúbb határidőt, amelynek értelmében a 2023-as kötelezettségvállalásokat 2026. december 31-ig kell igazoltan felhasználni, különben az Európai Bizottság automatikusan visszavonja a forrásokat. A Nemzeti Fejlesztési Központ október közepi adatai szerint az 5,12 milliárd eurós idei elvárásból 4,78 milliárdot sikerült teljesíteni.
A még hiányzó, valójában közel 1,3 milliárd eurós elmaradás leginkább a gazdaságfejlesztési célú GINOP Plusz programnál jelentkezett. Az NFK ugyanakkor nem számít forrásvesztésre, mivel állításuk szerint minden operatív programban rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű elszámolható számla az év végi hajrához, ráadásul a teljesítésbe az uniós előfinanszírozások és a már benyújtott kifizetési kérelmek is beleszámítanak.
A brüsszeli elvárások papíron történő teljesítése azonban elfedi a hazai beruházások valós állapotát. A hazai operatív programok több mint 8300 milliárd forintos keretéből ugyan 5655 milliárdra már megkötötték a támogatási szerződéseket, a kedvezményezettekhez eddig mindössze a keret 36 százaléka, mintegy 3000 milliárd forint érkezett meg. A helyzetet tovább árnyalja, hogy ebből az összegből több mint 1400 milliárd forintot előlegként folyósítottak, vagyis számlákkal igazolt, tényleges megvalósításra utaló kifizetés csak 1600 milliárd forint értékben történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden száz forintnyi rendelkezésre álló támogatásból csupán 19 forint mögött áll valós, számlával igazolt teljesítmény.
A leglátványosabb lemaradás az önkormányzati fejlesztéseket magában foglaló TOP Plusz programnál figyelhető meg. Bár itt a teljes keretet meghaladó összegre kötöttek szerződést, az eddig kifizetett 739 milliárd forint 97 százaléka csupán előleg volt, valós számlák alapján alig 23 milliárd forintot utaltak át. Ennek hátterében a hosszú előkészítési és engedélyezési folyamatok mellett gyakran az önkormányzatok hiányzó szakmai és pénzügyi kapacitásai állnak.
A teljes uniós ciklus lassú előrehaladását emellett a korábbi jogállamisági viták miatti forrásfelfüggesztések, a bürokrácia és az elhúzódó közbeszerzések is hátráltatták. A helyzetet némileg megkönnyítik a 2025 szeptemberében elfogadott uniós szabálymódosítások, amelyek lazítottak az előfinanszírozási feltételeken. Az év végéig várható hazai programmódosítások – például bizonyos források vízgazdálkodási és lakhatási célokra történő átcsoportosítása – révén további uniós előlegek érkezhetnek, amelyek javítják az idei elszámolási statisztikákat.
Bár a pénzügyi manőverek és a meglévő számlák elegendőek lehetnek ahhoz, hogy idén decemberben Magyarország ne veszítsen uniós forrásokat, a valódi kihívás a következő években vár a gazdaságra, amikor az eddig nagyrészt csak papíron lekötött, illetve előlegként kifizetett összegeket a gyakorlatban is utakká, közintézményekké és működő fejlesztésekké kell alakítani.
