Sötét jövő vár a magyar fiatalokra: már most látszik, szegényebbek lesznek, mint a saját szüleik
Példátlan kihívásokkal néznek szembe a magyar pályakezdők a munkaerőpiacon: a mesterséges intelligencia rohamos térnyerése, a kiszámítható állások eltűnése és a globális gazdasági átalakulások miatt sokuknak be kell érniük az alkalmi, bizonytalan munkákkal. A Nyugat-Európában már korábban lezajlott folyamatok hazánkat is elérték, így a most induló generáció jelentős része valószínűleg nem tudja majd elérni szülei életszínvonalát – a jövő munkaerőpiacán már önmagában a biztos állás is kiváltságnak számít majd.
A tartós és kiszámítható karrierlehetőségek korszaka Nyugat-Európában már a 2008-as pénzügyi válság után leáldozott
Míg a fejlettebb és a mediterrán országokban a megszorítások, a túlszabályozott munkaerőpiac és az eladósodás már a 2010-es években tömeges munkanélküliségbe és kilátástalanságba taszította a fiatalokat, Magyarország sokáig menedéket jelentett a tőke számára. Az olcsóbb és rugalmasabb hazai környezet idevonzotta a külföldi termelőüzemeket és szolgáltatóközpontokat, így nálunk 2014 után jelentősen javult a foglalkoztatás.
Ez a viszonylagos aranykor azonban csak 2020-ig, a koronavírus-járvány berobbanásáig tartott
Ettől kezdve a nemzetközi folyamatok már nem többéves késéssel, hanem azonnal éreztették hatásukat itthon is. Az energiaválság gyorsan elindította a leépítéseket és a felvételi stopokat, a vállalatok pedig elkezdték elhúzni a kiválasztási folyamatokat, miközben gyakran irreális szakmai tapasztalatot vártak el a pályakezdőktől.
A mostani helyzet alapvetően különbözik a korábbi, ciklikusan visszatérő gazdasági válságoktól
A mesterséges intelligencia terjedésével ugyanis teljes szektorok automatizálódnak véglegesen. A tőkeerős vállalatok a korábban szellemi pályakezdőkre bízott, belépőszintű munkakörökben egyre inkább a nap 24 órájában elérhető, bérigény nélküli AI-ügynököket alkalmazzák. Ezzel párhuzamosan a fizikai dolgozókat a gyárak erőteljes automatizációja és az összeszerelő üzemek még olcsóbb országokba történő kiszervezése fenyegeti.
A legtöbb kékgalléros fiatal számára a biztos jövedelem helyét a haknigazdaság veheti át
Bár az építőipari és karbantartó szakmunkások – például a víz- vagy villanyszerelők – egy ideig még védve lehetnek a technológiai váltástól, a legtöbb kékgalléros fiatal számára az állandó, kiszámítható jövedelem helyét a bizonytalan, fizetett betegszabadság nélküli, folyamatos készenlétet igénylő kényszervállalkozói lét, az úgynevezett haknigazdaság veheti át.
A belépőszintű munkahelyek eltűnése hatalmas túljelentkezést szül
Várhatóan Magyarországon is mindennapossá válik az a nyugat-európai minta, amelyben a rosszul fizetett, de legalább fix jövedelmet biztosító állami pozíciókért is ezrek versengenek. Ez a fokozódó nyomás a munkaerőpiac torzulásához és a diplomások tömeges alulfoglalkoztatottságához vezet, mivel a pályakezdők közül sokan feladják eredeti szakmájukat, és a biztosabb megélhetés érdekében a végzettségüknél lényegesen alacsonyabb szintű területeken helyezkednek el, még mielőtt az egyetemen megszerzett tudásuk elavulna.
Az idén fellángolt nyugat-európai zavargások jól mutatják a tartós munkaerőpiaci válságok robbanásveszélyes társadalmi következményeit
A zavargásokat nagyrészt a munkanélküliséggel küzdő Z generáció robbantotta ki, ami jelzi, hogy a mesterséges intelligencia uralta világban ezek a feszültségek csak tovább fokozódnak. A jövőkép meglehetősen borús: az előrejelzések szerint 2040-re a pályakezdők kétharmada, illetve a már tapasztalt munkavállalók legalább fele szembesülhet azzal, hogy egyáltalán nem talál munkát, vagy a meglévő pozíciója megszűnik, esetleg leértékelődik.
A nyugdíjig tartó, folyamatos stabilitást nyújtó munkahelyek korszaka végleg lezárult
Egy nagyon szűk, növekvő jövedelmű felső vezetői réteget leszámítva az átlagos dolgozóknak több munkáért kevesebb pénzzel kell beérniük. Azok a családok, amelyek nem tudnak jelentős tőkét biztosítani gyermekeik számára, egy kiélezett, kíméletlen versenyben hagyják őket magukra, súlyos hátrányból indítva önálló életüket. A szülőknek és a fiataloknak egyaránt szembe kell nézniük azzal a valósággal, hogy a felnövekvő generáció nagy része számára a biztos egzisztencia megteremtése sokkal nehezebb, sokszor pedig egyenesen lehetetlen feladat lesz az elmúlt évtizedekhez képest.
