Százmilliárdos megtakarítást hozhat az új irány: jelentősen csökkenhetnek a magyar állam kiadásai
A 2027-es költségvetési tervezet szerint a magyar állam mintegy 100 milliárd forinttal kevesebbet, összesen 3510 milliárd forintot fordít adósságszolgálatra a 2026-os szinthez képest. A megtakarítás hátterében a forintkötvények jelentős hozamcsökkenése áll, amelyet az euróbevezetést célzó, a befektetői bizalmat erősítő gazdaságpolitika indított el. Bár a GDP-arányos államadósság idén átmenetileg megugrik, a következő években a kamatkiadások fokozatos mérséklődésével számol a szaktárca.
A nemrég benyújtott költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy legutóbb 2023-ban volt a jövő évinél alacsonyabb az adósságszolgálat nominális költsége. A kamatkiadások szerkezetét vizsgálva látható, hogy az állam a forintkötvényeken takarítja meg a legtöbbet: ezekre az idei összegnél mintegy 170 milliárddal kevesebbet, 1680 milliárd forintot szánnak. A lakossági állampapírok kamatfizetése nagyjából változatlanul 800 milliárd forint körül alakul, míg a devizakötvényeké megközelíti a 600 milliárdot, ami 80 milliárdos növekedést jelent az idei tervekhez képest. A diszkontkincstárjegyekre szintén többet, 30 milliárd forinttal magasabb összeget kell fordítani.
A hazai hozamok csökkenése egyedülálló tendenciát mutatott az év eleje óta: miközben Európa-szerte emelkedtek a tízéves referenciahozamok, Magyarországon több mint 130 bázispontos esés következett be. Október közepére a magyar tízéves kötvényhozam már közel 100 bázisponttal a lengyel papíroké alá süllyedt, a cseh kötvényekkel szembeni hozamfelár pedig szinte teljesen eltűnt, amire 2010 óta nem volt példa.
Ezt a piaci felülteljesítést a kormányváltást követő gazdaságpolitikai fordulat alapozta meg. Az új kabinet egyértelmű célként tűzte ki az euró bevezetését és a csatlakozási feltételek 2030-ig történő teljesítését, ami erős konvergenciasztorit teremtett a piacokon. Mivel az államadósság átlagos hátralévő futamideje jelenleg 5,4 év, a kedvezőbb kamatkörnyezet csak fokozatosan, az új kibocsátások révén épül be a költségvetésbe. A tárca makrogazdasági pályája szerint 2030-ra a GDP fél százalékát – jelenlegi áron számolva több mint 500 milliárd forintot – lehet így megtakarítani.
A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a kamatkiadások mérséklése létfontosságú, hiszen ezek a tételek jelenleg az egészségügytől, az oktatástól és a nyugdíjrendszertől vonnak el forrásokat. Barabás Gyula, a szaktárca államtitkára ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a globális hozamemelkedés miatt érdemes óvatosan kalkulálni a megtakarításokkal.
Az adósságpálya idén átmeneti ugrást mutat: a tavalyi 74,4 százalékról 2026 végére 77,5 százalékra emelkedhet a GDP-arányos államadósság, mielőtt a következő években lassú csökkenésnek indulna. A jövő évi adósságmérsékléshez elengedhetetlen a kincstári likvid tartalékok leépítése, valamint a stabil forintárfolyam, mivel a teljes adósságállomány több mint 30 százaléka devizában denominált.
A következő időszak legfőbb kérdése az lesz, hogy a befektetők számára mennyire marad hiteles a 2032 körüli euróbevezetés terve. A magyar állampapírok iránti nemzetközi kereslet fenntartásához és a hozamok további csökkenéséhez hamarosan újabb mérföldkövekre – például a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdésére vagy a céldátum rögzítésére – lehet szükség.
