Ez az öt mondat pontosan megmutatja, miért ennyire nehéz a magyar euró ügye
Magyarország több mint húsz éve úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy vállalta: egyszer bevezeti a közös európai fizetőeszközt. Az euró azonban azóta is egyszerre tűnik közelinek és távolinak. Volt időszak, amikor a politikai akarat megvolt, de a gazdasági feltételek hiányoztak. Máskor a feltételekhez kerültünk közelebb, de a döntés nem született meg.
A Portfolio Út a magyar euróhoz című riportfilmje ezt a több évtizedes történetet járja körül: miért nem lett még magyar euró, mit nyerne és mit veszítene vele az ország, mennyire reális a 2032-es céldátum, és mit jelentene mindez a vállalatoknak, a lakosságnak és a gazdaságpolitikának. A filmben megszólalnak a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank szakértői, a Richter Gedeon Nyrt. és a TUTTI Kft. vezetői és a Portfolio makrogazdasági elemzői is. Az alábbiakban öt emlékezetes kijelentést idézünk a riportalanyoktól.
„Van egy ország Európa közepén, ahol mindig majd öt év múlva vezetik be az eurót.”
Kevés mondat foglalja össze pontosabban a magyar euró történetét. A 2000-es évek elején még arról volt szó, hogy Magyarország akár 2007-ben, 2008-ban vagy 2010-ben bevezetheti az eurót. A dátumok azonban rendre csúsztak. Ebből alakult ki az a sajátos magyar helyzet, hogy az euró szinte mindig belátható közelségben volt – csak éppen sosem érkezett meg. Most ismét van egy céldátum: 2032. A kérdés az, hogy ez valódi menetrend lesz-e, vagy megint csak a „majd öt év múlva” újabb változata.
„Amikor megvoltak a feltételek, akkor nem volt meg az akarat; most megvan az akarat, de messzebb kerültünk a feltételektől.”
Ez a mondat a magyar euróvita egyik legnagyobb ellentmondását ragadja meg. A 2004 utáni időszak első részében Magyarország politikailag inkább szerette volna bevezetni az eurót, de a gazdasági feltételek nem teljesültek. Később viszont volt olyan időszak, amikor az ország közelebb került volna a kritériumokhoz, ám a politikai akarat hiányzott. Most újra erősebben jelenik meg az euróbevezetés gondolata, de közben a filmben megszólaló elemzők szerint Magyarország ma távol áll a maastrichti feltételektől: gond van a költségvetési hiánnyal, az államadósság pályájával, az inflációval és a hozamokkal is.
„Az euró nem csodaeszköz, de egy nagyon jelentős bizonytalansági faktort ki fog iktatni.”
A vállalatok oldaláról az euró egyik legfontosabb előnye az árfolyamkockázat megszűnése lenne. Ma egy exportáló vagy importáló magyar vállalkozásnak folyamatosan számolnia kell azzal, hogy a forint árfolyama jelentősen elmozdulhat. Ez különösen a beruházásoknál okozhat problémát. Egy több százmillió forintos fejlesztésnél akár egy-két év is eltelhet a döntés és a tényleges megvalósítás között. Ha közben a forint nagyot mozdul, a beruházás költsége akár 10-15 százalékkal is megemelkedhet. Az euró nem oldana meg minden versenyképességi problémát, de kiszámíthatóbbá tenné a működést.
„A saját pénz mozgásteret ad, a mozgóárfolyam viszont költséget és bizonytalanságot is jelent.”
Ez az euróvita egyik alapkérdése. A forint megtartása önálló monetáris politikát jelent: Magyarország maga határozhatja meg a kamatszintet, és válsághelyzetben a saját árfolyamán keresztül is reagálhat. Az euró bevezetésével ez a mozgástér jelentősen szűkülne, hiszen a kamatpolitikát az Európai Központi Bank határozná meg. Ugyanakkor a saját deviza ára a bizonytalanság. A forint árfolyamának ingadozása költség a vállalatoknak, kockázat a befektetőknek, és sokszor a lakosság számára is érezhető. Nincs ingyenes választás: a forint rugalmasságot ad, az euró stabilitást kínál.
„Az euró csak jutalom a nap végén.”
Az euró bevezetését nem önmagában kell célként kezelni. A feltételek teljesítése – alacsonyabb hiány, fegyelmezettebb költségvetés, tartósan alacsony infláció, kiszámítható gazdaságpolitika – Magyarországnak akkor is érdeke lenne, ha végül nem holnap vezetné be az eurót. Vagyis az euróhoz vezető út talán fontosabb, mint maga a dátum. Ha az ország képes lenne tartósan rendezett költségvetési és inflációs pályára állni, az már önmagában javítaná a gazdaság sérülékenységét, csökkenthetné a kockázati prémiumot, és kiszámíthatóbb környezetet teremtene a vállalatoknak és a háztartásoknak.
A filmet a Portfolio Csoport audiovizuális üzletága, a Portfolio Studios készítette.
