Feszített hiánycél jelentős végrehajtási kockázatokkal
A kormány 2027-re 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt tervez, miközben jelentős kiadáscsökkentéseket és a választási ígéretek teljesítését is be kell építenie a büdzsébe. A CIB Bank vezető elemzője szerint a cél nem irreális, de feszített, eléréséhez az év egészében fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. Ha nem érkezik külső sokk, és a kormány következetesen végrehajtja az intézkedéseit, a hiánycél teljesíthető lehet.
A végrehajtás a legnagyobb kockázat
A tervezett hiánycsökkentésben az intézkedések mintegy kétharmada a kiadási oldalt érinti, ami összhangban áll a nemzetközi tapasztalatokkal, amelyek szerint a kiadások mérséklésére épülő kiigazítások általában sikeresebbek. A legnagyobb kockázatot a kiadáscsökkentési tervek végrehajtása jelenti, különösen az állam működését érintő intézkedéseknél. A bürokrácia csökkentése, a közbeszerzések túlárazásának megszüntetése és az állami működés karcsúsítása révén a GDP 1,5 százalékának megfelelő megtakarítást szeretnének elérni jövőre.
Befektetői bizalom és az euró kilátása
A 4,9 százalékos cél egyfajta kompromisszum, amellyel a kormány igyekszik megfelelni a befektetők elvárásainak. A választások óta jelentős portfóliótőke érkezett Magyarországra, különösen az állampapírpiacra. A befektetői bizalom fenntartásában fontos szerepet játszik az euró bevezetésének kilátása is. Ha a piac azt érzékeli, hogy a kormány eltér a vállalásaitól, a portfóliótőke egy része megindulhat kifelé, ami növelheti a piaci volatilitást, emelheti az állampapírhozamokat és gyengítheti a forintot.
2032-es euróbevezetés: reális, de nem önmagáért való cél
A középtávú tervek szerint 2030-ra 3 százalék alá csökkenhet a költségvetési hiány, ami technikailag megnyithatja az utat az euró 2032. január 1-jei bevezetése előtt. Az elemző nem tartja irreálisnak a céldátumot, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az euró nem önmagában vett végcél. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire felkészülten érkezik meg az ország az euróövezetbe, miközben a költségvetési egyensúly helyreállítása mellett a gazdaság szerkezeti problémáit is kezelni kell.
A fogyasztás élénkülése és a növekedés szerkezete
Az adóváltozások komoly támaszt adhatnak a lakossági fogyasztásnak, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások elkölthető jövedelme nagyobb arányban növekedhet. A háztartások fogyasztása idén több mint 4 százalékkal bővülhet, jövőre 3 százalék feletti növekedés várható. A CIB Bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhet, ami nagyjából összhangban van a piaci konszenzussal.
Építőipar és lakáspiac
Az építőipar teljesítménye fokozatosan javulhat. A lakóingatlan-építéseknél a magánberuházások mellett a Wekerle Plusz program keretében tervezett bérlakásépítéseknek és a kollégiumi férőhelyek bővítésének is szerepe lehet. Az új intézkedések a kínálati oldalra is nagyobb hangsúlyt helyeznek, az új építésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa határozatlan idejű fenntartása pedig kiszámíthatóbb környezetet teremthet a fejlesztők számára.
Rezsicsökkentés és különadók: fokozatos átalakítás lenne célszerű
A költségvetésben több olyan intézkedés is megmaradt, amely hosszabb távon komoly gazdasági torzításokat okozhat, ilyen a rezsicsökkentés kiadási oldala és a különadók rendszere. Középtávon a gazdaság számára az lenne kedvező, ha a különadókat fokozatosan kivezetnék. A rezsicsökkentésnél sem a teljes kivezetés lenne a megfelelő megoldás, hanem egy fokozatos átalakítás, amely a támogatásokat célzottabban juttatná el a valóban rászorulókhoz, és nagyobb ösztönzést adna az energiatakarékosságnak.
Kamatpálya: kicsi az esély a decemberi vágásra
A kamatpálya alakulásánál a külső gazdasági környezet, a költségvetési politika és az euróbevezetés terve, valamint az infláció alakulása a meghatározó. Nagyon kedvező forgatókönyv esetén elképzelhető még egy 25 bázispontos kamatcsökkentés decemberben, ennek azonban jelenleg 50 százaléknál kisebb esélyt ad az elemző. A CIB Bank előrejelzése szerint 2027 végére 4,75 százalékra, 2028 végére pedig 4 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Csökkent a leminősítés kockázata
A kormányváltás, az eddig bejelentett intézkedések, az euró bevezetése melletti elköteleződés, az uniós források felszabadításának lehetősége és a jövő évi, reálisnak tekinthető költségvetési pálya alapján érdemben csökkent a magyar leminősítés kockázata. Jelenleg nem valószínű, hogy akár leminősítés, akár a kilátás rontása napirendre kerüljön; a költségvetési fegyelem fenntartása esetén középtávon akár felminősítés is elképzelhető.
