Mélyponton a Fertő tó vízszintje: az eső ide nem lesz elég, élőhelyeket is elpusztíthat a hosszú aszályos időszak
A Fertő tó vízszintje csütörtökön 114,891 méteren állt az Adriai-tenger szintje felett, ami az 1965-ben kezdődött folyamatos mérések óta a legalacsonyabb érték. A korábbi rekordalacsony értéket 2022-ben mérték, akkor a vízszint egy centiméterrel magasabb, 114,9 méter volt az Adria felett.
Az előző év azonos időszakához képest mintegy 40 centiméterrel alacsonyabb a tó vízállása. A hosszú távú átlagtól fél méterrel, a 2014-es legmagasabb értéktől pedig csaknem egy méterrel marad el.
Christian Sailer, a burgenlandi tartományi kormány vízgazdálkodási főosztályának vezetője elmondta, hogy a tó vízállásának alakulása jelenleg a 2022-es helyzethez hasonlít. Az elmúlt hetek esőzései alkalmanként mindössze néhány milliméter csapadékot hoztak, ami nem elegendő a tó vízkészletének pótlásához. A szakember abban bízik, hogy a téli időszakban a Fertő tó, a szikes tavak és a talajvízkészletek is feltöltődhetnek. A tó vízszintje viszonylag gyorsan reagál a csapadékra, a talajvíz helyreállása azonban jóval lassabb folyamat. A vízhiány a patakokat és folyókat is érinti, amelyek szintén jelentősebb esőzésre várnak.
A Fertő alapvetően sekély, nagy a kiszáradás veszélye
A Fertő tó különösen érzékeny a csapadék mennyiségének változására, mivel átlagos vízmélysége mindössze 1,1–1,3 méter. Vízháztartását elsősorban a közvetlenül a tó felszínére hulló csapadék és a párolgás határozza meg: a vízbevétel mintegy 78 százaléka esőből származik, miközben a vízveszteség körülbelül 90 százalékáért a párolgás felelős. Emiatt a tartósan csapadékszegény időszakok és a melegebb, fokozott párolgással járó hónapok különösen kedvezőtlenül befolyásolják a vízállását.
A Fertő tó amellett, hogy mostanra fontos turisztikai célpont, elsősorban nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, kiterjedt nádasokkal és szikes területekkel. A vízállás változása a nádasok állapotára is hatással van: egy 2026-ban közzétett kutatás például a 2022-es aszály idején a nádas növényzet vitalitásának visszaesését mutatta ki. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a vízszint időszakos csökkenése bizonyos körülmények között a nádas megújulását segítheti. A tartós csökkenés hatása viszont nemigen kedvező.
Fontos látni azt is, hogy a mostani rekord ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Fertő tó történetében soha nem volt ilyen alacsony a vízállás. A tó vízszintje a múltban természetes módon is jelentősen ingadozott, és a történelmi feljegyzések szerint többször teljesen ki is száradt. Az 1965-ben bevezetett vízszintszabályozás óta viszont magasabb közepes vízállást tartanak fenn, ezért a mostani adat az azóta vezetett, összehasonlítható mérési sorban jelent új negatív rekordot.
