Bombariadók bénították meg Európa légiközlekedését: a Wizz Air járatait is fenyegetések érték
Egész Európára kiterjedő bombafenyegetési hullám zavarta meg a légiközlekedést: néhány óra alatt legalább 25 utasszállító kapott fenyegetést, a hét eleje óta pedig már legalább 33 gépet érintettek a hamis riasztások. A Ryanair, a Finnair, a Wizz Air és az Aegean járatai is érintettek voltak, több repülőgépet pedig átirányítottak vagy kényszerleszállásra utasítottak.
Az incidensek többek között Szófiában, Plovdivban, Milánóban, Rómában, Prágában, Brüsszelben és Bécsben okoztak fennakadásokat. A csütörtöki események egyik látványos esete a Dublinból Rómába tartó Aer Lingus járatához kapcsolódott: a pilótafülke bombafenyegetést kapott, ezért francia vadászgépek kísérték a gépet az Évreux katonai bázisra. A repülőtéren vöröskeresztes járművek és kutyás tűzszerészek várták az utasszállítót, a francia miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint pedig a pilótát és az első tisztet is kihallgatták.
Más járatoknál is találtak gyanús jelzéseket: a Ryanair Pescara és Charleroi között közlekedő gépének mosdójában például kézzel írt „bomb” feliratot fedeztek fel. A tűzszerészek eddig egyik érintett repülőgépen sem találtak robbanószerkezetet.
A fenyegetéssorozat a magyar légteret is érintette. A HungaroControl megerősítette, hogy egy, a hazai légtéren áthaladó járattal kapcsolatban is bombafenyegetésről érkezett jelzés a külföldi célállomás hatóságaitól. A Wizz Air több térségi járata is érintett volt, köztük a Milánóból Bukarestbe tartó gép, amely végül biztonságosan leszállt a román fővárosban.
Hétfőn a légitársaság Londonból Szófiába tartó járata is visszafordult, miután a személyzet repülés közben kapott riasztást. A gépet magyar Gripenek kísérték Ferihegyre, ahol átvizsgálták a repülőt és a csomagokat, de ott sem találtak robbanószerkezetet.
A fenyegetések mögött álló szándék és az elkövetők kiléte egyelőre nem tisztázott. A levelek egy része politikai üzeneteket is tartalmazott, ezért a hatóságok az esetleges szervezett zavarkeltés lehetőségét is vizsgálják. Biztonsági szakértők és európai politikusok szerint a történtek akár hibrid hadviselésre is utalhatnak, de az Európai Unió közlekedési biztosa arra figyelmeztetett, hogy korai lenne összefüggést feltételezni az incidensek között. A brit közlekedési miniszter rosszindulatú álriasztásoknak nevezte a történteket.
A kényszerleszállások és a gépek átvizsgálása jelentős anyagi károkat is okozhat: szakértői becslések szerint egyetlen ilyen eset akár 250 ezer dolláros, vagyis mintegy 90 millió forintos veszteséggel járhat. A hatóságok Brüsszelben uniós szintű biztonsági információmegosztási mechanizmust is aktiváltak, miközben a nemzeti nyomozóhatóságok tovább keresik a fenyegetések feladóit.
