Rejtélyes ugrás a magyar gazdaságban: 30 százalékkal nőtt a gépimport
Augusztusban 481 millió eurós hiánnyal zárta a magyar termék-külkereskedelmi mérleg, miközben egy évvel korábban még 659 millió eurós többletet mutattak az adatok. Az egyenleg így 1140 millió euróval romlott. Az export volumene lényegében stagnált, mindössze 1 százalékkal nőtt, az import viszont 13 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb meglepetést a gépek és szállítóeszközök kategóriája okozta: az import volumene ebben a szegmensben 30 százalékkal emelkedett, és önmagában 13 százalékponttal járult hozzá a teljes behozatal növekedéséhez. Az unión kívüli import volumene 24 százalékkal nőtt, ezen a téren romlott a legnagyobbat az egyenleg. A gépek és elektronikai berendezések jelentős része Ázsiából érkezik.
A szakértői értékelés szerint az erőteljes importnövekmény meglepő adat, mivel előzetesen semmi nem utalt arra, hogy ekkora mértékű emelkedés következzen. A szeptemberi adatok ismeretében két forgatókönyv lehetséges: elképzelhető, hogy egyszeri tényező játszott szerepet, de az is lehet, hogy tartósabb folyamatról van szó.
A KSH adatai szerint augusztusban importban a villamos gépek, készülékek és műszerek kategóriája volt a legnagyobb forgalmú, míg exportban a közúti járművek vezettek. A változásnak lehet pozitív és negatív olvasata is.
A pozitív értelmezés szerint a cégek beruházási szándékkal importálhattak gépeket, ami összhangban áll azzal, hogy az ipari termelés augusztusban közel 9 százalékkal nőtt. Különösen a járműgyártás, valamint a számítógépek és elektronikai termékek gyártása erősödött, vagyis olyan szegmensek, amelyekben szükség lehet a behozott termékekre. Az új, illetve bővülő gyártókapacitások nagy értékű gépsorokat, speciális berendezéseket igényelnek, amelyek jellemzően importból érkeznek. Ha erről van szó, az hosszabb távon akár javíthatja is a kereskedelmi mérleget, mivel a megnövekedett gyártókapacitással több termék adható el külföldre.
A forint az euróhoz képest jelentősen erősödött, ami olcsóbbá tette az importot a cégek számára, és ösztönözhette a nagyobb beszerzéseket. A szakértő szerint azonban ez csak egy tényező, a változás nem egyszerűsíthető le erre.
A negatív olvasat szerint a külkereskedelmi mérleg régóta negatív Magyarországon, ami a gyenge exportteljesítményre utaló tendenciát jelez. Mivel egyetlen terület dominálta a megugrott számokat, komoly esély van arra, hogy átmeneti kilengésről van szó, amelyből nem lesz tartós tendencia. A szakértő ezt a forgatókönyvet tartja reálisabbnak, és elképzelhetőnek tartja, hogy egyetlen cég nagyobb beruházása vagy alapanyagbehozatala áll a háttérben.
A nettó export a GDP-növekedés egyik fontos komponense, az augusztusi adat pedig a harmadik negyedév szempontjából kedvezőtlen előjel: a stagnáló export és az erősen bővülő import lefelé húzza a GDP-t. A hiány nem a cserearány romlása miatt alakult ki, hanem azért, mert az import volumene messze gyorsabban nőtt, mint az export.
A beruházási jellegű import hosszú távon akár pozitív is lehet, rövid távon azonban egyértelműen rontotta a külkereskedelmi egyenleget és a GDP-növekedés kilátásait. A magas energiaárak a forint árfolyamát nyomás alá helyezik, mivel drágán importálunk energiát, ami rontja az egyenleget, viszont az export bővülésével enyhülne a nyomás.
Ha a következő hónapokban is magas marad a gépimport, az a magyar ipar kapacitásbővülését, modernizációját jelezheti, különösen a zöldátállás és az elektromos járművek területén. Ha nem, akkor marad a korábbi magyarázat: romlik a kereskedelmi mérleg, ami nem jó hír a növekedésnek.
