Kockázatosnak tűnik, mégis alig bánja meg valaki: a magyar munkavállalók fele már túl van rajta
Tízből nyolc munkavállaló elgondolkodott már karrierje során legalább egyszer a pályaváltáson, közülük öten meg is lépték azt. A váltás jellemzően hosszú távú és tartós döntés, ami a többségük életében pozitív változásokat hozott, így a korábbi szakmájukhoz alig térnének vissza – derül ki egy reprezentatív felmérésből.
Tízből öt munkavállaló módosított már pályát karrierje során legalább egyszer, tízből három komolyan fontolgatta, de végül nem lépte meg, és tízből mindössze két dolgozóban nem merült fel eddig ez a gondolat. A döntés előtt mérlegelt szempontok, az elvárások és a rendelkezésre álló támogatás egyaránt befolyásolják, hogy végül mennyire érezzük sikeresnek a váltást.
A pályaelhagyás jellemzően hosszú távú döntés
A karrierváltás jellemzően nem átmeneti állapot, hanem tartós döntés, amely gyakran nemcsak új szakmát, hanem új ágazatot és ezzel együtt új készségek elsajátítását is jelenti. A pályaváltók döntő többsége nemcsak új munkakörben kezdett dolgozni, hanem új ágazatban is: 83 százalékuk másik szektorban dolgozik jelenleg, mint amelyben eredetileg.
A válaszadóknak mindössze 19 százaléka készül visszatérni az eredeti szakmájába, míg a négy évvel korábbi felmérésben 25 százalék volt ez az arány. A 2022-es kutatásban szereplő magas arány főleg a járványhelyzet miatti kényszerű és olykor ideiglenes pályamódosításokkal magyarázható. A pályát módosítók közel 70 százaléka ma is meghozná ugyanezt a döntést, és 80 százalékuk nyilatkozta, hogy nem tervez a jövőben újra a korábbi szakmájában dolgozni.
A fizetés és a munka–magánélet egyensúlya is javulhat
A pályaváltások mérlege összességében pozitív: minden vizsgált élethelyzetben többen számolnak be minőségi javulásról, mint romlásról. Az új területen elhelyezkedők 61 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett az új karrierjével, 33 százalékuk vegyes érzésekről nyilatkozott, míg mindössze 6 százalékuk értékelte negatívan utólag a döntését.
Az új szakmájukban a leggyakrabban a fizetésükben és a munka–magánélet egyensúlyában éreztek pozitív változást az érintettek. Sokkal inkább vegyesek a tapasztalatok, ha a stresszről van szó: ezen a téren a megkérdezettek 37 százaléka javulást, 24 százalékuk pedig romlást érzékelt a váltás óta. A pályaváltók 54 százaléka magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját.
A pályaváltás ugyanakkor sok esetben külső segítség nélkül történik: a kutatásban részt vevők 60 százaléka semmilyen támogatásban nem részesült a folyamat során. A segítség leggyakoribb formái az ismerősöktől kapott tanácsok (21 százalék), a munkahelyi segítség (12 százalék) és az anyagi támogatás (9 százalék) voltak.
Minél tovább húzzuk a döntést, annál valószínűtlenebb a tényleges lépés
A gyors pályaváltás leginkább a fiatalabb munkavállalókra jellemző, az idősebb munkavállalók esetében ez sokkal inkább egy lényegesen hosszabban tervezett döntés eredménye. A 40 évnél fiatalabbaknál általában kevesebb mint négy év telik el a gondolat és a döntés meghozatala között, a 40 év felettiek körében pedig leginkább a négy évnél régebben tervezett pályamódosítások figyelhetők meg.
A válaszadók több mint 40 százaléka az első gondolatot követő fél éven belül módosított pályát, 25 százalékuk fél–egy év, 18 százalékuk egy–két év után szánta rá magát a lépésre. Két évnél hosszabb mérlegelést követően mindössze 15 százalék lépte meg ténylegesen a váltást, vagyis a halogatás jelentősen csökkenti a pályaváltás megvalósításának valószínűségét.
A munkáltatók is nyerhetnek a váltókon
A pályaváltás nemcsak az egyéni karrier szempontjából meghatározó döntés, hanem a munkaerőpiac működésére is jelentős hatással van. A kutatás alapján a pályaváltás jellemzően hosszú távú elköteleződést jelent, és sok esetben ágazatok közötti mozgással is jár.
Ez a munkáltatók számára új lehetőségeket nyithat meg, hiszen a hagyományos jelöltcsoportokon túl is találhatnak megfelelő munkaerőt, ha felismerik a más területeken megszerzett, de az adott munkakörben is hasznosítható készségeket. A munkavállalókat pedig a reális elvárások, a megfelelő tájékozottság és a szakmai támogatás segítheti abban, hogy megalapozott döntést hozzanak a karrierjük folytatásáról.
