Salgótarjánban az utolsó éjszakai szórakozóhely is bezárhat
A nógrádi vármegyeszékhelyen az Apolló klub a tervek szerint 2026 végén fejezi be működését, ezzel a helyi fiatalok számára gyakorlatilag megszűnhetnek az éjszakai szórakozási lehetőségek. A helyi fiatalok beszámolói szerint a korábbi szórakozóhelyek sorra bezártak, így egyre nehezebb olyan közösségi teret találni, ahol együtt tölthetik az időt. Sokan inkább otthoni bulikat szerveznek, vagy Budapestre utaznak, ha szórakozni szeretnének.
A megszólalók nemcsak a szórakozási lehetőségek hiányát, hanem a biztonságérzetet és a megfizethetőséget is problémaként említik. A bezárásokat sokan újabb veszteségként élik meg, hiszen az Apolló az utolsó olyan helyek egyike, ahová még el lehetett járni.
Ötvenezer lakosból mára alig több mint harmincezer
Salgótarján lakossága az 1980-as években még megközelítette az 50 ezret, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban 2026. január 1-jén már csak 31 327 fő élt a városban. A fiatalabb korosztályok fogyása különösen látványos: a 2001-es és a 2022-es népszámlálás összehasonlításakor a 15 év alattiak száma 45 százalékkal csökkent.
A népességfogyás és az elöregedés a helyi vállalkozások működésére is hatással van. Kevesebb fiatal és szűkülő fizetőképes kereslet mellett a vendéglátóhelyek, kávézók és szórakozóhelyek fenntartása is nehezebbé válhat. A KSH adatai szerint 2010 óta országosan megfeleződött a kocsmák, pubok, kávézók és zenés-táncos szórakozóhelyek száma, így a folyamat nem kizárólag Salgótarján problémája.
A munkalehetőségek hiánya a közösségi életre is kihat
A megszólalók a munkalehetőségek hiányát szintén a város egyik meghatározó problémájaként említik. Több fiatal Budapestre vagy más településekre jár dolgozni, ami a helyi közösségi életre is kihat: ha valaki máshol talál munkát, ott tölti a napjai jelentős részét, és szabadidejében is egyre kevésbé kötődik a lakóhelyéhez. Ha pedig a helyi programok, találkozóhelyek és szórakozási lehetőségek is eltűnnek, még kevesebb ok maradhat arra, hogy a fiatalok hosszabb távon a városban képzeljék el az életüket.
Porhajas Gábor urbanista kutató szerint a hasonló helyzetben lévő középvárosok megújulásához állami beavatkozásra és célzott beruházásokra is szükség lehet. Helyi szinten a város értékeinek hangsúlyozását, a vonzóbb városimázs kialakítását és a közlekedés fejlesztését emelte ki.
A riportban Pindroch Csaba színész is megszólal, aki szívesen tér haza Salgótarjánba. Bár a város jelenlegi helyzetét ő is nehéznek tartja, úgy véli, talán most egy kis pihenőre van szüksége, hogy új erőt gyűjtsön. Sajátos képpel fogalmazta meg, mit jelent számára a szülővárosa: „Számomra a város egy lezárt aranyládikó, amit lezártak, de majd kinyílik.”
