A nők vagy a férfiak fogai romlanak hamarabb? Meglepő magyar adatok láttak napvilágot
A fogszuvasodás továbbra is a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, de nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. A nem, az életkor, a hormonális változások és az életmód is befolyásolhatja a szájüreg állapotát.
A WHO adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember érintett valamilyen szájüregi betegségben. A kezeletlen fogszuvasodás mintegy 2,5 milliárd embert érint, a súlyos fogágybetegség pedig további mintegy egymilliárdot. A problémák életkoronként változnak: gyermekkorban a tej- és maradó fogak szuvasodása, felnőttkorban a fogszuvasodás és a fogágybetegség, idősebb korban a gyökérszuvasodás, a szájszárazság és a fogvesztés kerül előtérbe.
Egy 2025-ös áttekintés és metaanalízis szerint a menopauza utáni nőknél átlagosan 3,13 ponttal magasabb volt a DMFT-index, mint a kontrollcsoportban. A kutatók szerint ebben a menopauzával járó hormonális változások és a nyáltermelés csökkenése is szerepet játszhat, mivel a nyál fontos védő szerepet tölt be a fogszuvasodás megelőzésében.
A magyar adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az aktuális fogszuvasodás a férfiaknál lehet gyakoribb. Egy 2025-ös, országos magyar felmérésben az aktív fogszuvasodás a férfiak 32,3 százalékánál, a nők 25,6 százalékánál volt jelen, míg a legmagasabb, 36 százalékos arányt a 18-34 éves korosztályban mérték. Ugyanebben a kutatásban a tömött fogak előfordulásában nem találtak szignifikáns különbséget a két nem között.
A nők fogászati állapotáért több biológiai és hormonális tényező lehet felelős. A pubertás, a menstruáció, a terhesség és a menopauza idején fellépő hormonális változások befolyásolhatják a nyál összetételét és mennyiségét, miközben a nyál savsemlegesítő és remineralizáló szerepe alapvető a fogak védelmében. Emellett a lányok tej- és maradandó fogai általában korábban bújnak ki, mint a fiúké, így hosszabb ideig vannak kitéve a baktériumoknak és az élelmiszerekből származó savas hatásoknak. A várandósság alatt a nyál összetétele és ph-értéke is megváltozik, az első trimeszterben jelentkező savas hányás pedig közvetlenül károsítja a fogzománcot. A nők természetes módon kevesebb nyálat is termelnek, így szárazabb szájjal védtelenebbek a szuvasodással szemben.
A férfiaknál más típusú kockázatok kerülhetnek előtérbe. Kutatások szerint körükben gyakoribb a fogágybetegség, miközben ritkábban vesznek részt megelőző fogászati vizsgálatokon, és kevésbé jellemzőek a rendszeres szájhigiénés szokások. Egy 50 604 embert és 12 populációs vizsgálatot összesítő kutatásban a destruktív parodontitis előfordulása 37,4 százalék volt a férfiaknál, szemben a nők 28,1 százalékával. A dohányzás is fontos tényező: egy 2026-os elemzés szerint a jelenlegi dohányosok fogvesztési kockázata 41 százalékkal magasabb volt a nemdohányzókénál.
A klímaváltozás hatása sem elhanyagolható. A tartós meleg kiszáradáshoz és csökkent nyáltermeléshez vezethet, ami növelheti a fogszuvasodás kockázatát. A romló levegőminőség és a légszennyező részecskéknek való tartós kitettség összefüggésbe hozható a szájüregi gyulladásos folyamatokkal és a parodontális betegségekkel, a vízhiány pedig a rendszeres fogmosást és az alapvető szájápolást nehezítheti meg.
Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a férfiak vagy a nők fogai romlanak gyorsabban. A fogak állapotát nem önmagában a nem határozza meg: az életkor, a hormonális változások, a szájhigiénia, az étrend, a dohányzás, az egészségügyi ellátás igénybevétele és a társadalmi-gazdasági körülmények egyaránt befolyásolják a kockázatot. A különbségek azt is mutatják, hogy a fogászati megelőzés nem lehet mindenkinél egyforma. A KSH 2025-ös adatai szerint a megelőző 12 hónapban a fiatalok 57 százaléka járt fogorvosnál, míg a 64 év felettieknek csak 32 százaléka.
