Javuló növekedési kilátások, mérséklődő infláció
A Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentése szerint 2027-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció pedig 2,6–2,7 százalékra mérséklődhet. Az idei évre a korábban várt 2 százalék helyett már csak 1,8 százalékos GDP-bővülést jelez előre a gazdaságkutató intézet.
Vegyes első félévi teljesítmény
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2026 első felében 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az ipar és a szolgáltatások teljesítménye javult, az építőipar és a mezőgazdaság azonban továbbra is visszafogja a bővülést. A munkanélküliségi ráta idén 4,7 százalék körül alakulhat, miközben a nettó reálkeresetek emelkedése meghaladta a fogyasztás növekedését, a háztartások megtakarításai pedig bővültek.
Beruházási fordulatra lenne szükség
A gazdaság egyik gyenge pontja továbbra is a beruházások alakulása: a volumen évek óta csökken, a 2021-es szinthez képest már jelentős visszaesés látható. Az uniós források beérkezése ugyanakkor már az utolsó negyedévben javíthatja a kilátásokat. A külkereskedelemben az import erőteljesen nőtt, miközben az export visszaesett, bár az utóbbi hónapokban már látszottak a kilábalás jelei.
Takarékosabb költségvetés, időszerű árrésstop-kivezetés
A Kopint-Tárki vezérigazgatója teljesíthetőnek nevezte a 2027-es költségvetési tervet, amely a jelentés értékelése szerint egy takarékosabb és igazságosabb költségvetési újraelosztás irányába mutat. Palócz Éva felidézte, hogy 2026 első négy hónapjában a kormány a szokásosnál 1800–2000 milliárd forinttal többet költött; ennek a többletköltésnek az elmaradása önmagában is javíthatja a költségvetési egyenleget, emellett a kormányzati beruházásoknál tapasztalt túlárazások megszűnése is mérsékelheti a kiadásokat. Az előrejelzés szerint 2026-ban 1,8 százalék körül alakulhat az éves fogyasztóiár-index, 2027-ben pedig 2,6–2,7 százalék lehet. A gazdaságkutató a várhatóan alacsony infláció és a csökkenő élelmiszerárak miatt időszerűnek nevezte az árrésstop kivezetését, hozzátéve, hogy a tényleges hatás attól is függ, miként alakítják áraikat a kereskedők. Ha az olaj- és gázárak emelkedése tartós marad, az a szállítási, termelési és szolgáltatási költségeken keresztül ismét felfelé nyomhatja az inflációt.
Erősödött a forint, csökkentek az állampapírpiaci hozamok
A választás után jelentősen csökkentek a magyar állampapírpiaci hozamok, amelyek jelenleg a lengyel hozamok szintjén állnak. A forint erősödése időközben megállt; az erős árfolyam a reálgazdaság egyes területein, például az idegenforgalomban is éreztette a hatását, emellett az exportőrök versenyképességére és az importköltségekre is hatással lehet. A lakáspiacon a támogatott hitelek jövője jelenthet változást: Palócz Éva az Otthon Start program tervezett kivezetését emelte ki, amely a lakáshitelezés és a lakásvásárlási kereslet alakulására is hatással lehet.
A közel-keleti konfliktus bizonytalanságban tartja a világgazdaságot
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a világgazdaság az előrejelzésekhez képest eddig ellenállóbbnak bizonyult, a következő időszak kilátásait azonban jelentősen befolyásolhatja, hogy sikerül-e rendezni a közel-keleti konfliktust. Kína továbbra is a legdinamikusabban növekvő nagy gazdaságok közé tartozik, bár a növekedési ütem lassul. Az Egyesült Államokban 2 százalék feletti bővülést várnak, amelyet az energiaipar teljesítménye és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási várakozások is támogathatnak. Nagy Katalin arra figyelmeztetett, hogy több régióban ismét emelkedésnek indult az infláció, elsősorban az energiaárak miatt. Az olajárak előrejelzése különösen bizonytalan, miközben a gázolajpiacon is felborult az egyensúly, a csökkenő tartalékok pedig a gázárakat is felfelé hajthatják. A világkereskedelem kilátásait a Kopint-Tárki az év elejéhez képest kedvezőbben ítéli meg, de a globális kereskedelmi rendszert továbbra is geopolitikai, logisztikai és protekcionista kockázatok terhelik.
Európa lassan magára talál, Németország továbbra is gyenge maradhat
Európában óvatosan javul a gazdasági hangulat, 2027-re mérsékelt, de gyorsuló növekedés várható. A csökkenő reáljövedelmek ugyanakkor visszafoghatják a fogyasztást, a beruházások terén pedig egyelőre nem látszik jelentős fellendülés. Németországban a Kopint-Tárki mindössze 1 százalék körüli növekedést vár; a német gazdaságot továbbra is strukturális problémák terhelik, miközben az autóipar nehézségei az egész gazdaság teljesítményére hatással vannak. A közép- és kelet-európai régió növekedése idén 2,2 százalék, jövőre pedig 2,7 százalék lehet a prognózis szerint, de az inflációs nyomás erősödhet. A térség teljesítményét Románia gyengébb növekedése húzhatja vissza, miközben Lengyelország gazdasága a régiós bővülés egyik motorja lehet.
