Európa-szerte tiltakozások a lakhatás és a megélhetés miatt
Egyre nehezebb megfizethető otthont találni Európa nagyvárosaiban, a lakásárak pedig sok helyen jóval gyorsabban emelkednek, mint a háztartások lehetőségei. Portugáliában és Spanyolországban tömegek vonulnak utcára a lakhatás miatt, Olaszországban és Franciaországban pedig a megélhetési gondokkal, a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a közszolgáltatások állapotával összefüggő elégedetlenség erősödik.
A lakhatási válság egyre szélesebb társadalmi csoportokat érint: a stabil munkával rendelkező fiatalok, a pályakezdők, a kisgyermekes családok és a nagyvárosokban dolgozó középosztálybeliek is gyakrabban szembesülnek azzal, hogy jövedelmük aránytalanul nagy részét kellene lakbérre vagy lakásvásárlásra fordítaniuk.
2026 második negyedévében az Európai Unióban a lakásárak 4,7 százalékkal, a lakbérek pedig 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Portugáliában a lakásárak éves összevetésben 16,5 százalékkal, Spanyolországban 12,2 százalékkal, Olaszországban 4 százalékkal emelkedtek, Franciaországban pedig 0,8 százalékos éves csökkenést mértek.
Portugáliában októberben újabb tiltakozások voltak: Lisszabonban és Portóban ezrek vettek részt a demonstrációkon, miután a rendőrség felszámolta a lakhatási válság ellen tiltakozók sátortáborait. A lisszaboni Rossio téren korábban mintegy 200 sátrat állítottak fel, a rendőrségi intézkedések során 55 embert vettek őrizetbe. A portugál parlament szeptember végén első olvasatban támogatta azt a reformcsomagot, amely megkönnyítené a kilakoltatásokat és megszüntetné az új bérleti szerződésekre vonatkozó lakbéremelési korlátot.
Spanyolországban a 2025. áprilisi demonstrációk mintegy negyven várost érintettek; Madridban a bérlői érdekképviseletek több mint 150 ezer résztvevőről beszéltek. Szeptemberben nagy visszhangot váltott ki egy 87 éves madridi nő kilakoltatása, aki 1956 óta élt ugyanabban a lakásban; az ügyben szerepet játszott az ingatlan tulajdonosa által kért 230 százalékos lakbéremelés.
Franciaországban a legutóbbi események közvetlen kiváltó okaként az iskolák állapotát, a tanárhiányt és a közszolgáltatásokban tapasztalható egyenlőtlenségeket említették. A francia minisztérium összesítése szerint a lakhatási kiadások 2025-ben a háztartások költségvetésének 28 százalékát tették ki. 2025. január 1-jén 5,4 millió szociális bérlakást tartottak nyilván, amelyek a lakott főlakások 15,9 százalékát adták.
Olaszországban Milánóban a hétvégén több ezer ember vett részt a megélhetési válság elleni felvonuláson; a demonstráció egyes csoportok fellépése miatt erőszakba fordult. Az OECD 2026-os olaszországi elemzése szerint a szociális bérlakások aránya a teljes lakásállományon belül 2010 és 2022 között 4,2 százalékról 2,4 százalékra csökkent, elmaradva az OECD 7,1 százalékos átlagától. Milánó 2026 júniusában kétmillió eurós támogatási programot hirdetett a fiatal munkavállalók számára, egyszeri, legfeljebb 2400 eurós segítséggel.
Az Európai Bizottság szerint az EU-nak évente több mint kétmillió lakást kellene építenie a jelenlegi igények kielégítéséhez, mintegy 650 ezerrel többet a jelenleg évente létrejövő 1,6 milliónál; a többletigény évi 153 milliárd euró körüli beruházást igényelhet. A bizottság szerint az uniós lakásállomány körülbelül 20 százaléka üresen áll, ezt az adatot azonban óvatosan kell értelmezni.
