Közzétették az emberiségre leselkedő legfőbb veszélyek listáját
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázatok és a nukleáris konfliktus 2100-ig akár az emberiség fennmaradását is veszélybe sodorhatják egy új globális jelentés szerint, amely 204 országra és területre modellezte a 2025 és 2100 közötti időszak legnagyobb fenyegetéseit. A kutatók 17 súlyos egészségügyi fenyegetést vetettek össze közös mércével, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hol lehet a legtöbb egészséges életévet megmenteni a következő 75 évben.
A vizsgálat négyszintű „fenyegetési piramist” állított fel: a csúcsára két, az emberiség kihalásával is fenyegető veszély került – a nukleáris konfliktus és a mesterséges intelligencia –, alattuk pedig 15 olyan katasztrofális fenyegetés sorakozik, amelyek jelenlegi trendek mellett egyenként is legalább egymilliárd elvesztett egészséges életévet okoznának a század végéig. A listáról szándékosan hagyták le az olyan vezető halálokokat, mint az iszkémiás szívbetegség vagy egyes daganattípusok, mivel ezek már ma is komoly politikai figyelmet és finanszírozást kapnak.
A különböző veszélyek összemérésére a jelentés a várható kumulatív elkerülhető DALY-mutatót használja, amely egy évvel korábbi halált vagy egészségkárosodásban leélt évet jelent. A milliárdos számok nem a teljes várható pusztítást mutatják, hanem egy valószerű legrosszabb és valószerű legjobb forgatókönyv közötti különbséget, vagyis azt a mozgásteret, amennyi egészségveszteség jó szakpolitikával elkerülhető.
A mesterséges intelligenciánál a jelentés három kockázati csatornát vizsgál: a biológiai fegyverek fejlesztését, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat, valamint a kontrollvesztést, vagyis egy emberi célokkal össze nem hangolt, önálló cselekvésre képes általános mesterséges intelligencia megjelenését. Míg az infrastrukturális veszélyek kiberbiztonsági előírásokkal, a biofegyverek a DNS-szintézis-megrendelések kötelező szűrésével korlátozhatók, a kontrollvesztés hagyományos szakpolitikai eszközökkel alig befolyásolható.
A nukleáris konfliktus esetében a jelentés rámutat, hogy egy nagyobb csapásváltás a közvetlen pusztítás mellett a felső légkörbe kerülő korom révén évekre lehűtené a bolygót és összeomlasztaná a mezőgazdaságot. A nukleáris éhínség terhének legnagyobb részét a szubszaharai Afrika szenvedné el, egy olyan térség, amelynek egyetlen atomfegyvere sincs, de fiatal népessége és élelmezési sérülékenysége miatt a globális éhínség első számú áldozatává válna.
A címlapokat ugyan a háborúk és a technológiai veszélyek uralják, a következő 75 év legnagyobb egészségügyi veszteségeit mégis a lassú társadalmi, gazdasági és anyagcsere-folyamatok okozzák. Az elhízás, a rossz étrend és a mozgáshiány hármasa 23,1 milliárd elkerülhető DALY-val a világ 204 országából 154-ben az első számú fenyegetés. Utána az alacsony iskolázottság 16,1 milliárd, a jövedelmi egyenlőtlenség pedig 13,8 milliárd DALY-val következik.
A fejlett világ számára a legfontosabb makrogazdasági tanulság a demográfiai öregedésből adódik. Miközben a születéskor várható globális élettartam 2025 és 2100 között 8,65 évvel emelkedik, az egészségben eltöltött várható élettartam csak 5,69 évvel nő, így az emberek átlagosan közel három évvel többet töltenek majd krónikus betegségben életük végén. Ez az egészségtelen idősödés és a mentális betegségek súlyával együtt alapjaiban rengeti meg a nyugdíj- és egészségbiztosítási kasszák pénzügyi fenntarthatóságát.
A jelentés regionális bontása szerint Közép-Európa, Kelet-Európa és Közép-Ázsia szuperrégiójában szintén az elhízás áll az első helyen 967 millió elkerülhető DALY-val, amelyet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok 404 millió, a rossz mentális egészség 361 millió, a nukleáris konfliktus 351 millió, a dohányzás 348 millió és az egészségtelen idősödés 334 millió DALY-val követ.
A bizottság szerint a következő évtizedek egészségügyi veszteségei nem elkerülhetetlenek, ám a halogatás drasztikusan növeli a társadalmi és költségvetési árat. A testület fenyegetésekre felkészült egészségügyi rendszerek kiépítését, az áttörést hozó innovációk finanszírozásának növelését, valamint az élvonalbeli mesterségesintelligencia-modellek és a biológiai tervezőeszközök szigorú nemzetközi szabályozását javasolja a kormányoknak.
