Szakértők figyelmeztetnek: olyan krízis közeleg a magyar erdőkben, amire nem volt még példa
A Börzsönyben már a nyár közepén látványosan száradni kezdtek a fák lombjai, ami a szakértők szerint súlyos vízhiányra és a tartós hőségre vezethető vissza. Az idei nyár Magyarországon a mérések 1901-es kezdete óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt.
Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa természetfotóin mutatta be a jelenséget. A felvételek szerint a korai lombvesztés hátterében a 2026-os rendkívüli aszály és a tartós hőség állhat.
A fák lombjának korai száradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ősz érkezett meg hamarabb. Súlyos vízhiány esetén a növények olyan állapotba kerülhetnek, amelyben már nem képesek megfelelően pótolni az elveszített nedvességet. A tartós hőség fokozza a párologtatást, miközben a kiszáradó talajból egyre nehezebb elegendő vizet felvenni. A fák ilyenkor részben a lombfelület csökkentésével mérsékelhetik a vízveszteséget, ami azonban komoly stresszre utal.
A HungaroMet elemzése szerint 2026 nyarán országos átlagban 23,4 Celsius-fok volt a középhőmérséklet, ami 2,6 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati átlagot. A csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a megszokottól, augusztus pedig a legszárazabb augusztus lett a mérések kezdete óta.
A korai lombvesztés után egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az érintett fák milyen arányban tudnak regenerálódni. Ebben az elkövetkező egy-két év időjárásának is fontos szerepe lehet. Ha kedvezőbb, csapadékosabb időszak következik, egy részüknek lehet esélye a felépülésre, egy újabb száraz tavasz és forró nyár azonban tovább gyengítheti a már eleve megviselt állományokat.
A Börzsöny erdeinek állapotáról korábban Molnár Ábel Péter ökológus is aggasztó megfigyeléseket osztott meg. Kóspallag közelében olyan erdőrészeket dokumentált, ahol a kocsánytalan tölgyek és a cseresek lombja nagy foltokban száradt el. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenség nem pusztán az őszi lombszíneződés előrehozódása volt: a levelek már augusztus végén is feltűnően rossz állapotban voltak.
A változások hosszabb távon a Börzsöny déli, szárazabb lejtőinek növényzetét is átalakíthatják. Ha a meleg és a csapadékhiány tartósan megnehezíti a jelenlegi erdőtípusok fennmaradását, egyes területeken a zárt erdők helyét szárazságtűrőbb növénytársulások vehetik át, köztük bokorerdők, sziklagyepek és sztyepprétek. Ez azonban nem egyik évről a másikra bekövetkező, biztos folyamat: a jövőbeni erdőszerkezetet az időjárás mellett a talaj adottságai, a fafajok alkalmazkodóképessége és az erdők megújulásának lehetőségei is befolyásolják.
A jelenség nem kizárólag Magyarországot érinti: Jakab Gusztáv a horvátországi Plitvicei Nemzeti Parkban is hasonló, idő előtti lombvesztésről számolt be.
