Megvan, kik kapták az idei közgazdasági Nobel-díjat!
Robert E. Hall és Michael Woodford amerikai közgazdászok kapták megosztva a 2026-os közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A testület indoklása szerint a két kutató „a makrogazdasági stabilizáció mikroökonómiai megalapozásáért” részesült az elismerésben, és „a díjazottak hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság hullámzásait kiegyenlítsük”.
Hallról és Woodfordról azt írták: „olyan új makroökonómiai modelleket dolgoztak ki, amelyek jelentősen javították a hatékony stabilizációs politika végrehajtására irányuló képességeinket. Az e modelleken alapuló, megfelelő időzítésű fiskális és monetáris politikai intézkedések segíthetnek a gazdaság konjunktúraciklusok csúcsainak és mélypontjainak kisimításában.”
A 83 éves Robert E. Hall a Stanford University professzora és a Hoover Institution kutatója. Kutatásai a makroökonómia, a munkapiac, a fogyasztás, a beruházások és a gazdasági ciklusok széles körét ölelik fel. Egyik legismertebb eredménye a fogyasztáselmélethez kapcsolódik: az 1970-es években megmutatta, hogy racionális várakozások mellett a fogyasztás változásai nagyrészt előrejelezhetetlenek. Hall emellett évtizedeken át fontos szerepet játszott az amerikai konjunktúraciklusok kutatásában, és jelenleg is az NBER Business Cycle Dating Committee elnöke, amely az Egyesült Államok recesszióinak és fellendüléseinek időpontját határozza meg.
A 71 éves Michael Woodford a Columbia University John Bates Clark professzora, a modern monetáris közgazdaságtan egyik legnagyobb hatású alakja. Woodford munkásságának központi gondolata, hogy a jegybankoknak nem csupán a pénzmennyiséget, hanem elsősorban a várakozásokat és a nominális kamatlábakat kell irányítaniuk. Elemzései hozzájárultak az inflációs célkövetés, a kamatszabályok és a gazdaságpolitikai hitelesség elméleti megalapozásához. Legfontosabb műve a 2003-ban megjelent Interest and Prices: Foundations of a Theory of Monetary Policy, amely a modern jegybanki politika egyik alapművévé vált. Woodford munkássága különösen nagy hatással volt az úgynevezett újkeynesi modellek fejlődésére, amelyek ma is meghatározó szerepet játszanak a központi bankok gazdasági elemzéseiben.
