Rendkívüli bejelentés érkezett a tankolásról: megnyitják a tartalékokat az elszabadult árak miatt
A globális dízelhiány és az egekbe szökő árak letörése érdekében átfogó nemzetközi beavatkozás indult. Donald Trump amerikai elnök nyomására Európa megnyitja stratégiai készleteit, az Egyesült Államok pedig feloldotta az orosz gázolajra vonatkozó szankciókat. A lépések célja, hogy gyorsan enyhítsék a Hormuzi-szoros részleges lezárása és az orosz finomítókat érő ukrán csapások miatt kialakult globális ellátási válságot.
A világpiac hónapok óta súlyos üzemanyaghiánnyal küzd. A napi 25–27 millió hordós globális fogyasztáshoz szükséges dízeltermelés negyede jelenleg hiányzik a rendszerből. Ennek hátterében három fő ok húzódik meg: a közel-keleti konfliktusok miatt a finomított termékek alig jutnak el a piacra, az ukrán csapások következtében az orosz finomítói kapacitás a felére esett vissza, Kína pedig a magas finomítói árrés ellenére ellátásbiztonsági okokból leállította az exportját belső készletei védelmében.
Az Egyesült Államokban a közeledő novemberi félidős választások miatt Donald Trump lépéskényszerbe került. Bár felmerült az amerikai dízelexport betiltása, ez technológiai okokból a benzingyártás visszaeséséhez és súlyos belföldi áremelkedéshez vezetett volna. Washington ezért inkább rávette a G7-csoport európai vezetőit, hogy a következő négy hónapban 100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítsanak fel a stratégiai készleteikből. Ezzel párhuzamosan az amerikai vezetés azonnali hatállyal mentességet adott bizonyos szankciók alól, így áprilisig több millió tonna orosz gázolaj áramolhat a globális és az amerikai piacra.
A bejelentés hatására a gázolaj világpiaci ára azonnal csökkenni kezdett, bár az előző negyedévhez képest még mindig jelentős pluszban van.
A kialakult krízisnek megvannak a maga nyertesei is. A finomítói árrés hordónként 80 dollár közelébe ugrott, aminek köszönhetően az amerikai finomítók csúcskapacitáson, kiemelkedő profitot termelve működnek, de a magas finomítói jövedelmezőség a MOL részvényárfolyamát is jelentősen, közel hetven százalékkal hajtotta fel idén. Eközben a nyersolaj tengeri logisztikája rendkívül kockázatossá és költségessé vált. A Hormuzi-szoroson a gigantikus méretű tankerek ma már sokszor csak amerikai katonai kísérettel mernek átkelni, majd az olajat a nyílt vízen, hajóról hajóra fejtik át. Ez a veszélyes művelet a hajóbérleti díjakat a korábbi napi 100 ezer dollárról egészen 1,27 millió dollárra emelte.
Magyarországon az ellátási nehézségeket tetézte, hogy a Dunai Finomító a 2025-ös százhalombattai tűzeset óta csak 50–60 százalékos kapacitással tud dízelt gyártani. A hazai piacot jelenleg a jelentős belföldi stratégiai készletek és a pozsonyi Slovnaft folyamatos termelése védi. A helyzet várhatóan idén novemberre stabilizálódik teljesen, amikorra befejeződik a százhalombattai finomító újraindítása, valamint egy horvátországi beruházás révén a rijekai dízelgyártás is harminc százalékkal felpörög, javítva az egész régió ellátásbiztonságát.
A jelenlegi válság élesen rávilágított arra az ellentmondásra, hogy bár a globális energiapiac fókuszában a zöldátállás áll, a finomított fosszilis termékek zavartalan elosztására még hosszú évekig elengedhetetlen szükség lesz. Európa eddig kényelmesen hagyatkozhatott a közel-keleti finomítókra, ám a mostani geopolitikai feszültségek bebizonyították, hogy a rendszer rendkívül sérülékeny.
