Kvíz a halálbüntetés történetéről: tíz kérdés a kivégzésektől az eltörlésig
A halálbüntetés évszázadokon át a büntetőjog természetes részének számított, mára azonban a világ számos országában teljesen eltörölték. Október 10-e, a halálbüntetés elleni harc világnapja alkalmat ad arra, hogy számba vegyük, hogyan jutott el az emberiség az ókori törvénykönyvektől a modern emberi jogi vitákig.
Az alábbi kvíz tíz kérdésben járja körül a témát: a kivégzések történetét, a különböző módokat és az eltörléshez vezető utat. A kérdések között szerepelnek évszámok, jogi fogalmak és olyan történelmi érdekességek is, amelyek megmutatják, mennyit változott a gondolkodás a büntetésről, az igazságszolgáltatásról és az állam hatalmáról.
Így épül fel a tíz kérdés
A kvíz első kérdése arra kíváncsi, melyik ókori törvénygyűjtemény tartalmazott már számos halállal büntetendő bűncselekményt. A válaszlehetőségek: Napóleoni törvénykönyv, Magna Carta, Aranybulla és Hammurapi törvénykönyve.
A második kérdés arra keresi a választ, mikor törölték el Magyarországon a halálbüntetést, négy lehetséges évszámmal: 1945, 1990, 1956 és 2004.
A harmadik kérdés a francia forradalom idejének egyik legismertebb kivégzőeszközére kérdez rá, a villamosszék, a gázkamra, a guillotine és a bitófa közül választva.
A negyedik kérdés a moratórium jelentését járja körül a halálbüntetéssel kapcsolatban. A felkínált értelmezések: a kivégzés előtti utolsó kenet, a halálos ítéletek automatikus felülvizsgálata, a halálbüntetés méreginjekcióval történő végrehajtása, illetve a kivégzések felfüggesztése.
Az ötödik kérdés arra vonatkozik, melyik állam törölte el elsőként a világon a halálbüntetést 1786-ban. A válaszok között szerepel a Toszkánai Nagyhercegség, a Habsburg Birodalom, a Csing-dinasztia és az Orosz Birodalom.
A hatodik kérdés arra kérdez rá, hány ország tartja fenn békeidőben is a halálbüntetést az úgynevezett közönséges bűncselekmények esetében. A lehetséges válaszok: 17, 145, 54 és 113.
A hetedik kérdés az ókori Athén Drakón nevéhez kötődő törvényhozásának különlegességére irányul. A válaszlehetőségek szerint ez a törvényhozás rendkívül sok bűncselekményre írt elő halálbüntetést, teljesen eltörölte a halálbüntetést, csak háború idején engedélyezte, vagy kizárólag uralkodókra alkalmazta.
A nyolcadik kérdés azt járja körül, mit jelent, ha egy ország „de facto eltörölte” a halálbüntetést. A lehetséges magyarázatok: a bíróság kiszabja a halálbüntetést, de a gyakorlatban nem hajtják végre; a büntetés csak külföldiekre vonatkozik; a jogszabály még lehetővé teszi, de az ország hosszú ideje nem alkalmazza; illetve az ország csak háború idején alkalmazza.
A kilencedik kérdés arra kíváncsi, melyik európai egyezmény jegyzőkönyve írta elő 1983-ban a halálbüntetés békeidőben történő eltörlését. A felsorolt lehetőségek: az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Schengeni Egyezmény, a Római Szerződés és a Genfi Egyezmények.
A tizedik kérdés arra keresi a választ, melyik országban használták először kivégzésre a villamosszéket. A válaszok: Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok és Olaszország.
