Riasztó rekordot döntött a Dél-Dunántúl: itt a legmagasabb az ischaemiás szívbetegségek aránya az egész EU-ban
A Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó kórházi elbocsátások aránya az Európai Unió régiói között 2023-ban – derül ki az Eurostat regionális évkönyvének egészségügyi összesítéséből. A régióban a kórházi elbocsátások 5,1 százaléka kapcsolódott ehhez a betegségcsoporthoz, ami megelőzi a franciaországi Korzikát, ahol 4,5 százalékot mértek.
Az ischaemiás szívbetegségek a szívizom elégtelen vérellátásával összefüggő kórképek. Hátterében leggyakrabban a szívet ellátó koszorúerek érelmeszesedése áll: az érfalban kialakuló plakkok beszűkítik az ereket, így kevesebb vér juthat a szívizomhoz. Az oxigénhiány leggyakrabban mellkasi fájdalmat okoz. A kórházi adatokban szereplő betegségcsoport ezért tágabb a szívinfarktusnál, amely akkor következhet be, ha a vérellátási zavar olyan súlyos és tartós, hogy a szívizomsejtek elhalnak.
Két magyar régió is az élmezőnyben
A statisztikai adatok szerint a Dél-Dunántúl mellett a Dél-Alföldön is magas volt az ischaemiás szívbetegségekhez kapcsolódó ellátások súlya: ott a kórházi elbocsátások 4,2 százalékát tették ki. Ugyanekkora arányt regisztráltak az olaszországi Molise régióban, míg a lengyel Lubelskie térségben 4,3 százalékot mértek. Az olasz Puglia és a német Mecklenburg–Elő-Pomeránia egyaránt 4,1 százalékkal szerepelt az összeállításban.
Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozásban is jelentős különbségek mutatkoznak a magyar régiók között. Az Eurostat 2023-as adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó, életkor szerint standardizált halálozási ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 438,27, ezt Észak-Alföld 386,31-es és Dél-Alföld 377,54-os értéke követte. A legalacsonyabb mutatót Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, 301,83-mal, míg Budapesten 313,21 volt az érték. Észak-Magyarország rátája így mintegy 45 százalékkal haladta meg a nyugat-dunántúlit. Az életkori standardizálás kiszűri a régiók eltérő korösszetételének hatását, ezért a különbség nem magyarázható pusztán azzal, hogy az egyik térségben idősebb a lakosság.
Évente több mint 13 ezer szívinfarktust regisztrálnak Magyarországon
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatai szerint 2025-ben 13 581 heveny szívinfarktusos esetet rögzítettek Magyarországon, szinte ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Az esetszám 2018-ban volt a legmagasabb, amikor 15 684 eset került az adatbázisba. Ehhez képest 2025-re mintegy 13 százalékos csökkenés történt. A 2019 és 2023 közötti területi összesítésben Budapesten regisztrálták a legtöbb, összesen 11 554 esetet. Pest vármegyében 8817, Borsod-Abaúj-Zemplénben 4360, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 4287 szívinfarktust rögzítettek. Ezek nyers esetszámok: a lakosság nagyságának és korösszetételének figyelembevétele nélkül nem alkalmasak arra, hogy kockázat szerint rangsoroljuk a vármegyéket.
A szívinfarktust követő 30 nap nyers halálozási aránya 2021-ben közel 13,8 százalék volt. Ezt követően javulás következett: a mutató 2022-ben 13, 2023-ban 12,3, majd 2024-ben és 2025-ben körülbelül 11,4 százalékra csökkent. A Regiszter szerint a túlélési esélyeket alapvetően befolyásolja, mennyi idő telik el a tünetek jelentkezése és a katéteres érmegnyitás között. Az elvesztegetett idő mintegy 80 százaléka abból adódik, hogy a betegek túl sokáig várnak a mentők értesítésével.
A keringési betegségek terhei társadalmi szempontból sem egyenletesek
Az ischaemiás szívbetegségek a keringési betegségek közé tartoznak. Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió halálesetet okoztak ezek a kórképek, ami az összes halálozás 32,5 százalékának felelt meg. Az unióban összesen 25 régióban érte el vagy haladta meg az 50 százalékot ez az arány. A legmagasabb értékeket két bolgár régióban mérték: Yuzhen tsentralen térségében 67,3, Yugoiztochenben 66,4 százalékot. A másik végletet a franciaországi Martinique jelentette, ahol a halálesetek 18,2 százalékát okozták keringési betegségek. Magyarország nyolc régiójából hatban a halálesetek legalább fele a keringési rendszer betegségeihez kapcsolódott.
Az OECD összefoglalója szerint az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű csoportokban gyakoribbak ezek a betegségek, magasabb a halálozás, és kedvezőtlenebbek az egészségi kilátások. Az érintettek nehezebben kezelik krónikus betegségeiket, és ritkábban vesznek igénybe megelőző ellátásokat. A szív- és érrendszeri betegségek teljes társadalmi költségét 2021-ben több mint 282 milliárd euróra becsülték az Európai Unióban. Ez az egészségügyi és gondozási kiadások mellett a kieső munkavégzés terheit is magában foglalja: a betegségek és az azokhoz kapcsolódó munkaképesség-csökkenés miatt mintegy 256 millió munkanap veszett el, a korai halálozás pedig további 1,3 millió munkában tölthető év elvesztésével járt.
