Összeomlás szélén az európai iskolarendszer: fejvesztve menekülnek a tehetős családok
A francia állami iskolák évek óta romló színvonala, a tanárhiány és a sztrájkhullámok egyre több tehetős családot késztetnek arra, hogy magániskolába írassák gyermekeiket. A párizsi külvárosokból szeptember elején kiindult diákmegmozdulások mára az oktatás alulfinanszírozottsága és a növekvő egyenlőtlenségek miatti országos tiltakozási hullámmá szélesedtek.
A francia közoktatás válságát jól szemléltetik a számok. A 2024/25-ös tanévben az állami középiskolákban a tanórák közel 10 százalékát – azaz hetente majdnem fél tanítási napot – nem tudtak megtartani, aminek háromnegyede a hiányzó pedagógusok pótlásának elmaradásából adódott.
A legfrissebb, 2025-ös PISA-felmérés alapján a 15 éves francia diákok matematikai és szövegértési eredményei történelmi mélypontra zuhantak, és messze az OECD-átlag alatt maradtak. Ezzel párhuzamosan az iskolaépületek 10-20 százaléka kifejezetten leromlott állapotban van.
A problémák hátterében részben az áll, hogy a francia nyugdíjkiadások elszívják a forrásokat az oktatási szektor elől. A 2027-es oktatási költségvetés 64 milliárd euró, amelyet a pedagógusok nyugdíjterhei további 28 százalékkal fejelnek meg. Összességében a nyugdíjkiadások az elmúlt két évtizedben minden más kiadási tételnél gyorsabb ütemben növekedtek: jövőre elérik a 436 milliárd eurót, ami a GDP 14 százalékának felel meg.
Az Institut de l’Entreprise gazdaságkutató intézet elemzése szerint a nyugdíjrendszer gyakorlatilag „kannibalizálja” az oktatási költségvetést, emiatt Franciaország csak az OECD-átlag alatti illetményt tud biztosítani a pályakezdő tanároknak, ami elégedetlenséghez és sztrájkokhoz vezet.
A fokozódó nehézségek miatt a tehetősebb családok egyre nagyobb arányban választják a magániskolákat. A francia magánintézmények túlnyomó többsége úgynevezett „szerződéses” modellben működik: döntően katolikus fenntartásúak, a pedagógusok bérét az állam állja, míg a szülők által fizetett tandíj az egyéb működési költségeket fedezi. Ezek az iskolák lényegesen több helyettesítő tanárral gazdálkodhatnak, így a sztrájkok is kevésbé érintik őket. A több mint 7500 szerződéses magánintézménybe a francia diákok 17,6 százaléka, csaknem kétmillió tanuló jár.
A magániskolások diákokon belüli összaránya csak mérsékelten emelkedett 2011 és 2021 között, a tanulói összetétel azonban drámaian eltolódott: a „nagyon előnyös” családi hátterű diákok aránya a szerződéses magániskolákban a 2000-ben mért 26,4 százalékról 2021-re 40,2 százalékra ugrott. A magánintézményekben tanulók több mint fele ma már kedvező vagy nagyon kedvező szociális hátterű családból érkezik, míg az állami iskolákban ez az arány egyharmad alatt marad.
Louis Chauvel, a Luxemburgi Egyetem szociológusa szerint míg ötven évvel ezelőtt az ambiciózus családok az állami szektorban keresték a kitörési lehetőséget, ma már a magánintézmények jelentik a jobb választást a gyermekek érvényesülési esélyeinek maximalizálására.
