Aknamezővé változtatja a magyar utakat a királydinnye: a nyári forróság miatt durván elterjedt ez a veszedelmes növény
Országszerte dühös kerékpárosok és elkeseredett gyalogosok bejegyzéseivel teltek meg a közösségi oldalak az utóbbi hetekben. Az első pillantásra ártalmatlan, apró sárga virágú növény, a királydinnye olyan mértékű defekthullámot és bosszúságot okoz Magyarországon, amilyenre évek óta nem volt példa. A jelenség hátterében a pusztító aszály áll.
Szekszárdon három defektet kapott egy babakocsi a felújított járdán
A Szekszárdon Hallottam Facebook-csoportban számolt be egy kismama arról, hogy a felújított járdán sétálva babakocsijuk gumiabroncsai három defektet is kaptak a királydinnye tüskéitől. A kismama sérelmezte, hogy a kaszálást és lombfúvást követően a levágott, szúrós növényi részeket nem gyűjtötték össze, hanem a járdán hagyták.
Defektcunami a hazai településeken
Békéscsabán egy kerékpárszervizben két-három hét alatt mintegy 150 defektet javítottak. Eleken soron kívüli takarítást és rendkívüli seprést rendeltek el a lakossági panaszok miatt. Hódmezővásárhelyen egyes kerékpárutak mentén figyelmeztető táblákat helyeztek ki. Pécsről és Makóról folyamatos bejelentések érkeznek, utóbbiban a növény a rendszeresen kezelt területeken is újra felbukkan.
Debrecenben több mint 22 ezer négyzetméteren irtották a növényt
Debrecenben szeptember elején több mint 22 ezer négyzetméternyi, kerékpárutak és járdák menti terület vegyszeres gyomirtását rendelték meg, majd megkezdődött a mechanikai eltávolítás is. Több mint két tucat utcában végezték el a kerékpárutak kézi és gépi seprését. Pitvaroson az önkormányzat lakossági összefogást kért a királydinnye irtásához.
Mi az a királydinnye?
A királydinnye (Tribulus terrestris) egynyári, kétszikű növény, amely a talajon laposan elterülő, kúszó szárral rendelkezik. Május–júniusban csírázik, apró sárga virágait a levelek tövében hozza, életciklusa szeptember végéig tart. A veszélyt az egycentiméteres toktermése jelenti, amely beéréskor öt részterméskére esik szét, mindegyik több kemény, fél-egy centiméteres tüskét visel. A földre hullva legalább egy tüske szinte mindig függőlegesen felfelé mered, így a magok állatok szőrébe, cipőtalpakba és gumiabroncsokba akadva nagy távolságokra juthatnak.
Régi ismerős, idén különösen sok gondot okoz
A királydinnye már az 1525-ös hazai botanikai feljegyzésekben szerepelt, évszázadok óta jelen van a Kárpát-medencében, elsősorban az alföldi homokos talajokon. A kopár, bolygatott területeken – útszéleken, járdarepedésekben, parkolókban, vasutak mentén – tud megtelepedni. A termés felépítését ellesve az ókorban és a középkorban vassulyom néven haditechnikai eszközként is használták. Petőfi Sándor Az Alföld című versében is megörökítette.
A szárazság miatt terjedt el tömegesen
Csecserits Anikó, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a növény idei tömeges elterjedésének hátterében a rendkívül száraz és forró nyári időjárás áll. A királydinnye C4-es típusú fotoszintézist alkalmaz, amely száraz, kánikulai környezetben hatékonyabb szén-dioxid-megkötést tesz lehetővé. Míg a tartós aszály hatására az évelő fűfélék visszaszorulnak, a királydinnye jól bírja a hőséget. Ahol zárt gyep alakul ki, ott képtelen nagy számban megjelenni.
Országos kutatás és lakossági térkép segíti a védekezést
Létrejött a lakosság által frissített kiralydinnye.info elterjedési térkép, ahová bárki bejelentheti a fertőzött útszakaszokat, helyszíni fotó csatolásával. A Debreceni Egyetem Növénytani Tanszéke Molnár V. Attila botanikus vezetésével országos kutatást indított a növény elterjedésének, kártételeinek és a védekezési lehetőségeknek a felmérésére. A szakemberek szerint a fűkaszával végzett késői nyírás kifejezetten káros, mert szétpergeti a magokat. A hatékony védekezés kulcsa a korai gyomlálás, a tüskék felgyűjtése, a gépek tisztítása és a kopár talajfoltok megszüntetése.
Így védekezhetnek a kerékpárosok
A szakszervizek javaslatai szerint érdemes a burkolaton maradni, és kerülni a poros, homokos útszéleket. Gyanús pattogó hang esetén azonnal meg kell állni, mert a tüske gyakran még a belső átlyukasztása előtt kihúzható. Kevlárbetétes vagy defektvédett külső gumi, a külső és belső közé helyezhető védőszalag, valamint a szelepen át a gumibelsőbe tölthető tömítőfolyadék is segíthet. Defekt után a külső gumi belső felületét is át kell vizsgálni, mert a benne maradt tüskehegy az új belsőt is kilyukaszthatja.
