Hat magyar régióban már minden második halálesetért a keringési betegségek felelnek
Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió ember halálát okozták a keringési rendszer betegségei, ami az összes haláleset 32,5 százalékát jelenti. A legfrissebb európai statisztikai összesítés szerint Magyarország nyolc régiójából hatban az összes haláleset legalább feléért ezek a kórképek voltak felelősek.
Az elemzés az Európai Unió 244, úgynevezett NUTS 2 szintű régióját vizsgálta. Ezek közül 25 régióban okozták a keringési rendszer betegségei a 2023-ban bekövetkezett halálesetek legalább felét. Magyarország hat régiója mellett Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország és Szlovákia egyes térségei kerültek ebbe a legrosszabb kategóriába.
Jelentős területi különbségek az unión belül
Az adatok éles kelet–nyugati különbséget mutatnak. Míg Nyugat-Európa egyes régióiban az összes haláleset kevesebb mint ötödét okozták keringési betegségek, addig Kelet- és Közép-Európa több térségében ez az arány az 50 százalékot is meghaladta.
A haláleseteken belüli arány alapján a legmagasabb értékeket Bulgáriában mérték: a Yuzhen tsentralen régióban az összes halálozás 67,3 százalékát, a Yugoiztochen régióban pedig 66,4 százalékát okozták a keringési rendszer betegségei. Bulgária mind a hat régiója bekerült az 50 százalék feletti kategóriába.
Romániában szintén mind a nyolc régióban meghaladta az 53 százalékot ez az arány, a Sud-Vest Oltenia régióban pedig elérte a 63,8 százalékot. Litvánia mindkét régiója is a legmagasabb értékeket mutató csoportba került: a Vidurio ir vakarų Lietuvos régióban 53,7 százalékos arányt mértek. Lettországban a halálesetek 52,2 százaléka kapcsolódott a keringési rendszer betegségeihez, Szlovákia négy régiójából pedig kettő szerepelt az 50 százalék feletti kategóriában.
Franciaországban a legalacsonyabb az arány
A rangsor másik végén öt olyan régió található, ahol a keringési rendszer betegségei az összes haláleset kevesebb mint 20 százalékáért voltak felelősek, és mind az öt Franciaországhoz tartozik. A legalacsonyabb értéket Martinique-on jegyezték fel, ahol 18,2 százalék volt ez az arány. Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban 19,0, Guadeloupe-on 19,1, Île-de-France-ban 19,4, Franche-Comtéban pedig 19,9 százalékot mértek.
Mayotte kivételével Franciaország valamennyi többi régiójában legfeljebb 22,4 százalékos volt a keringési betegségek részesedése az összes halálesetből. Alacsony értékeket mértek Dániában is: az ország mind az öt régiója 22,4 százalék alatt maradt, a legkedvezőbb adatot pedig a koppenhágai Hovedstaden régióban regisztrálták, 20,5 százalékkal. Hollandiában három régió került az alacsony arányt mutató térségek közé: Zuid-Hollandban a halálesetek 21,1 százaléka, Utrechtben 21,7 százaléka, Groningenben pedig 22,4 százaléka volt visszavezethető a keringési rendszer betegségeire.
A haláleseti arány és a halálozási ráta eltérő képet mutat
Az adatok értelmezésénél fontos különválasztani két mutatót. Az egyik azt mutatja meg, hogy az adott régió összes halálesetének hány százalékát okozták a keringési rendszer betegségei. A másik a 100 ezer lakosra jutó, életkor szerint standardizált halálozási ráta. A standardizálásra azért van szükség, mert az európai régiók népességének korösszetétele jelentősen eltérhet: egy idősebb lakosságú térségben önmagában azért is több lehet a szív- és érrendszeri haláleset, mert nagyobb az ilyen betegségeknek leginkább kitett korosztályok aránya.
Az uniós standardizált halálozási ráta 2023-ban 313 haláleset volt 100 ezer lakosra vetítve. A 244 vizsgált régió közül 108-ban elérték vagy meghaladták ezt az értéket, 136 régióban pedig az uniós átlag alatt maradt a mutató.
A keringési betegségekhez köthető halálozások magas aránya mögött számos tényező állhat, köztük a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a megelőző vizsgálatok és az időben megkezdett kezelések elmaradása. Az eredményeket a népesség életkori összetétele és az egyéb halálokok gyakorisága is befolyásolja.
