Kiderült az igazság a debreceni akkumulátorgyárról: megszólaltak a milliárdos támogatásokról és a munkásokat ért veszélyről
A kínai CATL debreceni akkumulátorgyárának első, önmagában is óriási méretű egysége megkezdte a próbagyártást. Bár a beruházást korábban lakossági és politikai tiltakozások, valamint az iparágat sújtó globális kihívások kísérték, a vállalat rendkívül optimista, hiszen gyártókapacitásaikat évekre előre lekötötték, a toborzás folyamatos, és már a második ütem megépítését tervezik. Ha az eredeti, háromezermilliárd forintos tervek hiánytalanul megvalósulnak, a cég a BYD-t leszámítva szinte minden ismert európai autógyártót innen fog kiszolgálni.
A 2022-ben bejelentett debreceni beruházás a világ egyik legnagyobb, Kínán kívüli akkumulátorgyárának indult. Bár a fejlesztést három részre osztották, a most elkészült első, nagyjából 900 milliárd forintból felépült üzemegység is Európa élvonalába tartozik. Az évente több millió akkumulátorcellát előállító gyártás egy több mint 800 méter hosszú, teljesen automatizált épületben zajlik. A futószalagok mellett nincsenek tömegesen dolgozó munkások, a rendszert számítógépek vezérlik, emberi beavatkozásra csak a legszükségesebb esetekben, például meghibásodáskor van szükség.
Bár az akkumulátoripar globális túltermelési válsága és az elmúlt évek politikai vitái miatt felmerült, hogy a CATL esetleg beéri az első üzemmel, a vállalat képviselői egyértelművé tették, hogy a teljes projekt megvalósítására törekednek. A cég jelenleg is egyeztet a kormánnyal a második ütem indulásáról. Debrecenből elsősorban a 100–200 kilométeres körzetben található autóipari szereplőknek – többek között a BMW-nek és a Mercedesnek – szállítanak majd. Bár kezdetben nikkel-kobalt-mangán (NMC) technológiájú akkumulátorokat készítenek, a gyártósorok rendkívül rugalmasak, így néhány nap alatt átállíthatók az egyre népszerűbb, olcsóbb lítium-vas-foszfát (LFP) alapanyagokra is.
A gyár indulását nehezítette, hogy a nyár végi beüzemelés során kilenc dolgozó szervezetében a határértéket meghaladó nikkelmennyiséget mutattak ki. Sem a hatósági, sem a belső vizsgálatok nem tudták pontosan kideríteni a szennyezés forrását, de az biztosra vehető, hogy nem a gépek normál működése okozta a problémát. A próbagyártás a szigorított protokoll – havi légtér- és féléves vizeletvizsgálatok – bevezetése után folytatódhatott.
Emellett a CATL egyértelműen cáfolta azokat a híreket, miszerint 320 milliárd forint állami támogatást kaptak volna a magyar adófizetőktől. A tényleges, érvényben lévő szerződésük 129 milliárd forintról szól, amelyből elmondásuk szerint eddig kevesebb mint 10 milliárdot hívtak le. A vállalat ígérete szerint az átláthatóság jegyében a jövőben negyedévente nyilvánosságra hozza a legfontosabb környezeti és kibocsátási adatait, beleértve a víz- és energiafogyasztást. Utóbbival kapcsolatban jelezték, hogy technológiailag teljesen felkészültek a tisztított szennyvíz, azaz a szürkevíz használatára is, amint a helyi hálózat ezt lehetővé teszi. Az alapanyagok terén is változást terveznek, ugyanis míg jelenleg nagyrészt Kínából érkeznek a nyersanyagok, a jövőben egyre többet vásárolnak majd európai, illetve magyarországi beszállítóktól.
A munkaerőpiacon is komoly terveik vannak, a jelenlegi 2900 fős létszámot az első ütem csúcsra járatásával 4000 fölé növelnék, a teljes kiépülés esetén pedig 2030-ra akár 9000 ember is dolgozhat a debreceni telephelyen. Bár a gépek beüzemelése és a betanítás miatt jelenleg még magas a kínai szakemberek aránya az üzemben, a cég célja, hogy az évtized végére a dolgozók közel 90 százaléka a helyben toborzott munkaerőből kerüljön ki.
