Orosz elemző szerint valóban fel kell készülni egy nagy háborúra
Oroszországnak nem csupán kommunikálnia kell, hogy készen áll egy esetleges nagyobb konfliktusra, hanem ténylegesen fel is kell készülnie rá – jelentette ki Alekszej Csadajev orosz politikai elemző. Szavai szerint ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljék egy harmadik világháború kitörését.
Az elemző egy régi mondást idézett, amely szerint „ha békét akarsz, készülj a háborúra”, és úgy fogalmazott, hogy ez a jelenlegi helyzetben még inkább érvényes. Értelmezése szerint minél hitelesebb egy ország felkészültsége egy esetleges eszkalációra, annál kisebb az esélye annak, hogy az ellenfél valóban megpróbálja kirobbantani a konfliktust.
Csadajev szerint Oroszország hosszú ideje beszél különböző eszkalációs forgatókönyvekről, a Nyugat azonban ezeket nem feltétlenül veszi komolyan. Ennek okát abban látja, hogy nyugati stratégák úgy gondolhatják, Moszkva valójában nincs felkészülve egy közvetlen, a nyugati országokkal vívott háborúra. Ezért szerinte nem elegendő pusztán kommunikációs szinten jelezni a készenlétet, azt valódi katonai és szervezeti képességekkel kell alátámasztani.
Európa felkészültségéről is beszélt
Az elemző ugyanakkor úgy véli, Európa sincs felkészülve egy Oroszországgal vívott nagy háborúra. Állítása szerint az európai országok védelmi képességei nem elegendőek egy nagyszabású konfliktushoz, ezért az európai stratégák számára az ukrajnai háború elhúzódása időt biztosíthat a katonai kapacitások fejlesztésére.
Csadajev szerint Moszkva békés szándékokról szóló nyilatkozatait sem feltétlenül hiszik el Nyugaton. Ezt azzal magyarázza, hogy a nyugati stratégák saját logikájukból indulnak ki, és úgy számolnak, hogy egy Oroszország által elért katonai győzelem után Moszkva nem feltétlenül állna meg Ukrajna határainál.
Hipotetikus forgatókönyv az ukrán hadsereg összeomlásáról
Az elemző egy lehetséges forgatókönyvet is felvázolt. Eszerint ha az ukrán hadsereg összeomlana, illetve Kijev feladná a háborút, az ukrán katonák jelentős része akár az orosz hadseregben köthetne ki. Ebben az esetben Oroszország egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadsereggel állna Európa keleti határán.
Éppen ezért – érvelése szerint – nem elég az orosz vezetésnek azt kommunikálnia, hogy nem akar háborút az Európai Unióval. Moszkvának olyan katonai képességet kell felmutatnia, amely elrettentő erőt jelenthet egy esetleges nyugati támadással vagy további eszkalációval szemben.
Csadajev szerint a jelenlegi információs környezetben egyre nehezebb pusztán megtévesztéssel vagy erődemonstrációval befolyásolni az ellenfelet. A modern technológiák és a nyílt forrású információk miatt a katonai képességeket a potenciális ellenfelek is igyekeznek felmérni.
A megszólalás egy olyan időszakban hangzott el, amikor az orosz–ukrán háború továbbra is zajlik, miközben az európai országok egyre nagyobb figyelmet fordítanak saját védelmi képességeik fejlesztésére. Csadajev kijelentései elsősorban az orosz stratégiai gondolkodás egyik konfrontatív értelmezését mutatják, nem pedig azt jelentik, hogy Oroszország vagy az Európai Unió hivatalosan a harmadik világháború kitörésére készülne.
