Innen érkezhet az újabb csapás a magyar autósokra, mindenki megérzi majd
Egy mindössze 33 kilométer széles tengeri átjáró a világ energiakereskedelmének egyik legfontosabb pontja, így a rajta kialakuló zavarok Magyarországon is éreztethetik hatásukat. A Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra a globális kőolajforgalom mintegy negyede, ezért az áthaladó forgalom visszaesése az árak emelkedését okozhatja.
A világkereskedelem első számú terméke továbbra is a kőolaj, amelynek negyede a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó Hormuzi-szoroson keresztül jut el a világpiacra. A szűk átjáró a világ legkritikusabb energiakereskedelmi szűkülete.
Bár az itt áthaladó kőolaj közel 84 százaléka Ázsiába tart, a globális piacok révén a térség konfliktusai miatti kínálatcsökkenés – például az áthaladó forgalom közelmúltbeli negyedére esése – árfelhajtó hatása Európában, így a magyar benzinkutakon is azonnal és drasztikusan érezhető.
A feszültség gyökere azonban nem csupán a modern geopolitikában, hanem a Föld több százmillió éves történetében rejlik. A szoros egy geológiai kényszerpálya, amely az Arábiai-lemez és Eurázsia ütközési övezetében alakult ki, és mai formáját a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedésnek köszönheti.
Bár a térség szeizmikusan ma is aktív, a szoros átjárhatóságát jelenleg elsősorban nem természeti katasztrófák, például földrengések, hanem politikai és katonai tényezők veszélyeztetik.
A Hormuzi-szoros esete tökéletes példája annak, hogy a földrajz messze túlmutat a helyek puszta ismeretén. Megmutatja, hogyan fonódik össze a geológia, a társadalomföldrajz és a világgazdaság, és miként hatnak a távoli folyamatok a mindennapjainkra és a családi költségvetésünkre.
