Hőség és sport: súlyos veszélyben a sportolók
Egy 26 éves fidzsi-szigeteki játékos, Saimoni Vunilagi augusztus 3-án indult el otthonról, hogy csapattársaival eddzen. A tréning után kórházba kellett szállítani, ahol néhány nappal később életét vesztette. A japán másodosztályban szereplő Kyuden Voltex közleménye szerint a játékosnál súlyos hőguta tüneteit észlelték.
Az eset napján délre Fukuokában 35 fokig emelkedett a hőmérséklet, a páratartalom pedig meghaladta a 75 százalékot, miközben a városban már egy hónapja nem mértek 30 fok alatti napi csúcshőmérsékletet.
Nem egyedülálló eset
A történtek nem számítanak egyedülállónak, hiszen idén több, a hőséggel összefüggő egészségügyi incidens történt a sportvilágban. Jakub Menšík és Jekatyerina Alekszandrova teniszezők 30 fok feletti hőségben estek össze mérkőzés közben, Dél-Koreában egy maratonon nyolc futót kellett kórházba vinni, a Tour de France-győztes Tadej Pogačar pedig kifejezetten veszélyesnek nevezte az idei hőséget. A nyári labdarúgó-világbajnokságon emellett – vitatott – ivószüneteket vezettek be minden mérkőzésen.
Egységes protokollra lenne szükség
Madeleine Orr, a Torontói Egyetem sportkörnyezettani kutatója szerint a sportvilágnak a villámláshoz hasonló, egységes protokollra lenne szüksége a szélsőséges hőség kezelésére. A szakértő rámutatott, a legtöbben ismerik azt a szabályt, miszerint villámlás esetén 30 perces szünetet kell tartani, és hasonló előírásra lenne szükség hőség idején is, amelyet mindenhol kötelezően alkalmazni kellene.
Hozzátette, az emberek hajlamosak alábecsülni a veszélyt, mert úgy gondolják, korábban is volt már ilyen meleg, ám a mostani hőhullámok a korábbiaknál jóval szélsőségesebbek.
A játékosok nem akarnak gyengének tűnni
Christian Day, a Rugby Players’ Association főtitkára szerint az edzők jelentős része akadályként tekint a hőséggel kapcsolatos korlátozásokra, a játékosok pedig nem akarnak gyengének tűnni, pedig néha saját maguktól kell megvédeni őket. Álláspontja szerint egyértelmű küszöbértékekre van szükség, amelyek elérésekor mérlegelés nélkül le kell állítani a tevékenységet.
A World Rugby 2025-ben már frissítette irányelveit, amelyek egy 0 és 250 közötti hőstressz-index alapján az ivószünettől a mérkőzések elhalasztásáig terjedő intézkedéseket írnak elő, ám a játékosok nagyságrenddel több időt töltenek edzéssel, mint mérkőzésekkel.
Száz százalékban megelőzhető
A hőguta egy hirtelen fellépő, életveszélyes állapot, amely során a szervezet túlhevül és képtelenné válik a hűtésre, ez pedig szervkárosodáshoz és akár egy órán belül halálhoz vezethet. Orr hangsúlyozta: a hőguta száz százalékban megelőzhető, ezért minden egyes haláleset eggyel több a kelleténél.
Hozzátette, a jó fizikai kondíció nem nyújt védelmet, sőt a nagyobb testű sportolók, mint a rögbisek, fokozottan veszélyeztetettek, mert a testük gyorsabban felmelegszik. Day pedig arra figyelmeztetett, hogy az élsport felelőssége különösen nagy, mivel az utánpótlás-korosztályok pontosan azt utánozzák, amit a profik tesznek.
