Döbbenetes bérszakadék Magyarországon: ami a fővárosban átlagbér, az egyik megyében már csúcsfizetés
2026 júliusában a bruttó átlagkereset 745 500, a nettó átlagkereset pedig 523 300 forint volt Magyarországon. Az átlagbért azonban a kiugróan magas fizetések könnyen felfelé húzhatják, ezért érdemes a mediánkeresetet is figyelembe venni: ez júliusban bruttó 618 200, nettó 437 900 forint volt. Ez azt jelenti, hogy aki nettó 437 900 forintnál többet keresett, az a teljes munkaidőben alkalmazásban állók jobban kereső feléhez tartozott.
A felső 10 százalékba kerüléshez ennél lényegesen magasabb fizetés szükséges. Magyarországon mintegy 3,2 millióan dolgoznak teljes munkaidőben, így a legjobban kereső tized körülbelül 320 ezer embert jelent. A 2026 első félévére vonatkozó területi kereseti adatok szerint a legmagasabb összeg Budapesten kellett a felső tizedbe kerüléshez: nettó 1 103 981 forint. A fővárosban ez mintegy 116 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatottat érint.
A második helyen Győr-Moson-Sopron vármegye állt, ahol 910 800 forint volt a felső tized alsó határa, Tolna vármegyében pedig 854 040 forint. Utóbbi előkelő helyezésében szerepet játszhat a paksi atomerőmű és az ott elérhető magasabb keresetek. A másik végletet Békés vármegye jelenti, ahol nettó 653 392 forint is elegendő volt a felső 10 százalékba kerüléshez. Zalában 675 228, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 685 427 forintnál húzódott a határ.
A területi különbségeket jól mutatja, hogy a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók nettó átlagkeresete 2026 első felében 655 771 forint volt. Ez valamivel magasabb annál a 653 392 forintnál, amely Békés vármegyében már elegendő volt a felső 10 százalékba kerüléshez. Vagyis egy budapesti átlagkeresettel Békés vármegyében már a legjobban kereső tizedbe lehetne tartozni.
A magasabb jövedelműek nemcsak nominálisan, hanem jövedelmük arányában is többet tudnak félretenni. A 2024-es adatok szerint a felső jövedelmi tized átlagosan jövedelmének 39 százalékát takarítja meg, míg a középső jövedelmi sávban ez az arány körülbelül 23 százalék. A 39 százalékos aránnyal számolva a budapesti felső kereseti tized határán lévő jövedelemből mintegy 431 ezer forint, Békés vármegyében pedig körülbelül 255 ezer forint maradhat megtakarításként.
Fontos ugyanakkor, hogy a jövedelmi és a kereseti tized nem ugyanaz, mivel a jövedelembe a munkabér mellett például a tőkejövedelmek és más bevételek is beletartoznak. A 39 és 23 százalékos értékek ezért elsősorban azt szemléltetik, hogy a magasabb jövedelmű háztartások jövedelmük arányában is többet tudnak félretenni.
A jelentősebb megtakarítási képesség hosszabb távon azért is fontos, mert az aktív évek jövedelme és a későbbi nyugdíj között jelentős különbség lehet. 2026 júliusában az átlagnyugdíj 264 ezer forint volt, vagyis nagyjából fele az 523 300 forintos nettó átlagkeresetnek. A magasabb keresetűek számára ezért a jelentősebb havi megtakarítás lehetőséget teremthet arra is, hogy az aktív éveik alatt saját tartalékot építsenek fel. A kereseti adatok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy erre az ország különböző részein nagyon eltérő lehetőségeik vannak a munkavállalóknak.
