Súlyos milliókat bukhatnak a magyar háztulajdonosok: a biztosítás nem fizet az aszály okozta károkra
Az idei nyár Európa-szerte számos szomorú rekordot hozott: a legmelegebb augusztus mellett súlyos csapadékhiány alakult ki, amelynek következtében több országban megjelent a talajsüllyedés. A jelenség komoly épületkárokat okozhat, és új kihívások elé állítja a lakosságot és a biztosítókat egyaránt.
Az elmúlt hetekben több nemzetközi hírforrás beszámolt arról, hogy Anglia és Hollandia bizonyos részein az aszály miatt megsüllyedtek az épületek, ami akár szerkezeti károkat is okozhat. A szakértők szerint ez elsősorban az agyagos talajok velejárója: tartós szárazság esetén a talaj zsugorodni kezd, stabilitása csökken, és ez az épületek fokozatos süllyedéséhez vezethet.
Mivel az agyagos talaj Magyarországon is igen gyakori, a rekordaszály hatásai hazánkban is megmutatkozhatnak. Bár pontos káradatok még nincsenek, a lakosság észrevételei alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy bizonyos területeken már megkezdődött az aszály okozta épületsüllyedés.
Egy épület süllyedésének az aszályon kívül több oka is lehet: a nem megfelelő alapozás, a helytelen vízelvezetés, egy csőtörés okozta vízszivárgás, de akár egy nagyobb fa gyökere is kiválthatja a problémát. Ezért fontos, hogy az ingatlantulajdonosok már az első jeleket felismerjék.
A talajsüllyedés gyakori jelei közé tartoznak a ferde, átlós falrepedések, amelyek egyre több helyiségben jelennek meg, és méretük lassan, de folyamatosan nő. Szintén árulkodó lehet, ha a fal és a mennyezet vagy a padló között hézagok keletkeznek, illetve ha az ajtók vagy ablakok hirtelen szorulni kezdenek. Egy-egy hajszálrepedés még nem jelenti az épület süllyedését, a gyanús repedéseket azonban érdemes figyelemmel kísérni. Nagyobb, főfalakat érintő vagy szabad szemmel is láthatóan növekvő repedések esetén azonnal statikus szakembert kell hívni, aki felméri az épület és az alapozás állapotát, és dönt a további lépésekről.
A talajsüllyedés helyreállítása jelentős kiadással jár: ha a cél a bontás elkerülése, általában a talajinjektálás az egyetlen járható út, amelynek költsége az állapottól függően akár több millió forintot is elérhet. A helyreállítás során a lakásbiztosításra sem lehet számítani, mivel a biztosítási termékeknél csak azok a károk minősülnek biztosítási eseménynek, amelyek hirtelen, váratlanul és balesetszerűen következnek be. Egy épület fokozatos, talajzsugorodás okozta süllyedése nem tartozik ebbe a körbe. Más a helyzet, ha egy rejtett csőtörés miatt a víz rövid idő alatt kimossa a talajt, és elmozdul a fal. Ezért fontos, hogy az ingatlantulajdonosok időben tájékozódjanak, ismerjék a lakásbiztosításuk feltételeit, és szakembertől kérdezzenek, ha nem biztosak a pontos fedezetben.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás új helyzeteket teremt a biztosítási piacon: a turisztikai főszezonban erdőtüzek és heves viharok pusztítottak, a mezőgazdaságban az aszály okozott jelentős károkat, a lakásbiztosítási piacon pedig egyre nagyobb kihívást jelenthet a tartós szárazság és az intenzív hőség okozta új kártípusok megjelenése. Európában a biztosítók kárkifizetése és a viszontbiztosítási költségek egyre magasabbak, ami előbb vagy utóbb a díjakban és a biztosítók vállalásaiban is megmutatkozhat. Ebben a folyamatban felértékelődik a fogyasztói tudatosság és a független biztosításközvetítők szerepe, mivel várhatóan a fedezetekben és a díjakban egyre nagyobb különbségek lesznek, főleg a magas kockázatú területeken.
