Rendkívüli felfedezés a Tiszánál: évszázadok óta rejtőzött a folyóban, most veszélyt is jelenthet
A Tisza szokatlanul alacsony vízállása olyan részleteket mutat meg a folyó medréből Szolnoknál, amelyek normál vízállásnál elérhetetlenek. A Zagyva-torkolat előtti szakaszon a Damjanich János Múzeum közösségi fémkeresős csapata a török kori Tisza-híd maradványait kutatta, és olyan leletre bukkantak, amire nem számítottak.
A vizsgálat napján mínusz 341 centiméteres vízállást mértek. Mivel a meder középső részén előre nem lehetett tudni, milyen mély víz várja a kutatókat, ipari búvárt is bevontak a munkába. Kosztyu Tamás a Zagyva felőli parttól indult el a túlpart irányába, és a meder alján egymástól nagyjából egy méterre fekvő cölöpöket talált, amelyek egy sorban húzódnak a két part között.
A felfedezés azért jelentős, mert eddig nem tudtak arról, hogy a folyó középső részén is találhatók hídmaradványok. A partok közelében korábban is láthatók voltak cölöpök, az újonnan megtalált sor azonban ezek között, nagyjából a jelenlegi közúti átkelő közepén helyezkedik el.
A most előkerült cölöpök a hódoltság korához köthető történelmi híd maradványai lehetnek. A part közelében látható, 16–17. századi cölöpöket egykor debreceni ácsmesterek állították a folyóba, ezek szolgáltak a híd pilléreiként. A Tisza Szolnoknál akkoriban egészen más képet mutatott: eredeti szélessége a szakemberek szerint körülbelül 240 méter lehetett, több mint kétszerese a jelenleginek. Ez magyarázza, miért van jelentősége a most megtalált középső cölöpsornak: a korábban ismert maradványok között eddig egy hiányzó szakasz volt. Ráadásul ezt a mederrészt korábban a hajózás miatt kikotorták, ezért a kutatók úgy gondolták, hogy az egykori híd középső cölöpjei már megsemmisülhettek. Most kiderült, hogy legalább egy részük túlélte az évszázadokat.
A rendkívüli apadás különös helyzetet teremtett a kutatás során: a folyó olyan sekéllyé vált, hogy az ipari búvár gyakorlatilag át tudott sétálni egyik partról a másikra, a víz többnyire derékig, a mélyebb részeken mellkasig ért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Tisza most biztonságosan átgázolható lenne, a folyó sodrása továbbra is veszélyes.
A megtalált cölöpök nemcsak régészeti szempontból érdekesek: a terület ma is hajózási útvonal, így a vízből kiálló maradványok veszélyt jelenthetnek a csónakokra, motorcsónakokra és hajókra. A régészek már korábban is vizsgálták a part közelében található cölöpöket, tavaly mintákat is vettek belőlük, amelyek kormeghatározása jelenleg is folyamatban van. A most felfedezett középső cölöpsort a geodéták mérik be; ezek az adatok segíthetnek pontosabban kirajzolni, hogyan húzódott egykor a hódoltság kori Tisza-híd, és mekkora szerepe lehetett a folyón való átkelésben.
