Kényszerlépésre készül az MNB? Mindenki pénztárcáját érintő döntés születhet
Három egymást követő hónapban összesen 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, szeptemberben azonban megállhat a kamatcsökkentési sorozat. Az infláció ugyan 1,3 százalékos, a geopolitikai feszültségek, az energiaárak emelkedése, a forint árfolyama és a nemzetközi hozamkörnyezet azonban egyre szűkebb mozgásteret hagy a jegybanknak.
A Monetáris Tanács júniusban indította újra a kamatcsökkentési ciklust. Június 23-án 25 bázisponttal, 6 százalékra mérsékelte az alapkamatot, júliusban újabb 25 bázispontos vágás következett 5,75 százalékra, augusztus 25-én pedig ismét ugyanekkora csökkentésről született döntés, így az irányadó ráta jelenleg 5,50 százalék. A szeptember 22-i kamatdöntés előtt az elemzők többsége kamattartást vár.
Az augusztusi infláció 1,3 százalék volt, a maginfláció pedig 2 százalékon alakult, ami jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt van. Az MNB augusztusi közleményében azt írta, hogy folyamatosan értékeli az inflációs kilátásokat, a globális folyamatokat és a hazai kockázati prémium alakulását, miközben a pénzügyi piacok, különösen a devizapiac stabilitását kulcsfontosságúnak tartja.
Varga Mihály az augusztusi kamatdöntés után úgy fogalmazott, hogy az inflációs folyamatok a korábban jelzett pályánál kedvezőbben alakultak, és a magyar eszközök kockázati megítélése is kedvező maradt, így továbbra is van mozgástér a monetáris politikában. A jegybankelnök ugyanakkor óvatosságra intő tényezőket is felsorolt: a globális befektetői hangulatot geopolitikai kockázatok alakítják, az olaj és a gáz világpiaci ára magas, a meghatározó jegybankok kamatpályájával kapcsolatban pedig nem egyértelműen a lazítás irányába mutatnak a várakozások. A magas nemzetközi hozamkörnyezet miatt fennáll a tőkekivonás veszélye a feltörekvő piacokról.
Sümegi Ákos, az MBH Bank makrogazdasági elemzője szerint szeptemberben inkább az 5,50 százalékos alapkamat tartása valószínű, annak ellenére, hogy az infláció a vártnál jóval kedvezőbben alakul. A szakértő szerint a jegybanknak már a jövő évi inflációs kockázatokat is mérlegelnie kell. Bár az infláció a vártnál sokkal jobban alakul, jövőre erőteljesebb lehet a drágulás üteme, mint idén – mondta. Hozzátette: az emelkedő olaj- és gázárak a forintra is kedvezőtlenül hathatnak, a rendkívüli szárazság és a gyenge mezőgazdasági termés pedig magasabb élelmiszerárakat vetíthet előre. Sümegi Ákos szerint további bizonytalanságot jelent a magas költségvetési hiány csökkentésének várható üteme, és az inflációs cél felülvizsgálata is napirendre kerülhet. Az MBH Bank szakértője 2026-ra 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, míg 2027-re 2,8 százalékos pénzromlással számol.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője kiemelte, hogy a szeptemberi kamatdöntést a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi. Az MNB az augusztusi 25 bázispontos kamatvágás után a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzéseihez kötötte a következő időszak kamatpályáját, miközben az elmúlt hetekben a külső környezet egyértelműen kedvezőtlenebbé vált. A kiszivárgott hírek szerint az MNB már szeptemberben bejelentheti az inflációs cél csökkentését, ami együtt járhat a kamatcsökkentési ciklus átmeneti szüneteltetésével. Mindezen tényezők alapján nagyobb esélyt ad annak, hogy nem változik az alapkamat. A CIB Bank saját prognózisa szerint 2026-ban 1,7 százalékos, 2027-ben pedig 2,5 százalékos éves átlagos infláció várható.
Madár István, a Portfolio elemzője szerint az MNB szeptemberben várhatóan szünetet tart a kamatcsökkentési ciklusban. Az elmúlt három hónap 75 bázispontos lazítása után elsősorban a jegybank kiszivárgott jelzései alapján arra számít, hogy az ősz az 5,50 százalékos alapkamat mellett indulhat. Az elemző szerint inflációs oldalról önmagában lenne tér a további lazításra, a helyzetet azonban több külső tényező bonyolítja: a világban ismét erősödik az inflációs nyomás, a nagy jegybankok kamatemelő üzemmódba váltottak, az iráni konfliktus pedig az energiaárakon keresztül újabb kockázatokat jelent. Hozzátette: azt, hogy mekkora kamatcsökkentést bírhat el a forint, elsősorban a nemzetközi környezet és Magyarország kockázati megítélése határozza meg. Az év végi 5 százalékos alapkamatot továbbra sem tartja kizártnak, de ehhez jelentős javulásra lenne szükség a külső környezetben.
