Házrepedések országszerte: a talajmozgás és az aszály egyre több épületet érint
Egyre több helyről számolnak be házrepedésekről Magyarországon. A tartós szárazság miatt megmozdulhat, zsugorodhat a talaj, ennek pedig az épületek is kárát láthatják.
A Szeged Televízió szeptember 16-i riportja szerint Gyálaréten, Klebelsbergtelepen és Tompaszigeten is vannak olyan családi házak, amelyek falai az aszályos időszakban repedtek meg. A terület talaja agyagos, löszös, a vízhiány pedig jelentősen megváltoztathatja a talaj állapotát.
A károsultak helyzete különösen nehéz, hiszen a riport szerint a biztosítók ezekre a károkra nem feltétlenül nyújtanak fedezetet, miközben a tulajdonosoknak statikai vizsgálatra és adott esetben komoly javításra lehet szükségük.
A riporthoz érkező hozzászólásokból az látszik, hogy a jelenséget más térségekben élők is ismerik. Többen azt írták, hogy Miskolcon, Tatán és a Jászságban is repednek a házak. Mások Borsodból, Békésből, Sarkadról, Békéscsabáról és Dévaványáról számoltak be hasonló tapasztalatokról. Budapest XVII. kerületéből is érkezett olyan hozzászólás, amely szerint Rákoshegyen több házon jelentek meg repedések.
Egy Borsodban élő kommentelő például arról írt, hogy saját házuk is érintett, a statikus már járt náluk, és az épületet össze kellene pántolni. Egy másik hozzászóló szerint Dombiratoson is végeztek már hasonló munkát egy repedezett házon.
A Heol már májusban foglalkozott a témával, akkor egy építészmérnök és statikus arról beszélt, hogy a házak repedését nemcsak a túl sok víz, hanem annak hiánya is előidézheti. Az agyagos talaj nedvesség hatására megduzzadhat, kiszáradáskor pedig összehúzódik, így az épületek alatt és környezetében is megváltozhatnak a talajviszonyok. A lapnak nyilatkozó statikus szerint Gyöngyösön és környékén az utóbbi években több ilyen esetet is tapasztaltak.
A szakember szerint különösen fontos figyelni arra, hogy egy meglévő repedés változik-e. Egy növekvő repedés ugyanis nem egyszerűen esztétikai hiba lehet, hanem arra utalhat, hogy az épület vagy annak alapozása továbbra is mozog.
Nem most találkozunk először azzal, hogy a talaj állapotának változása egész települések épületeit érinti. Medgyesbodzáson már tavaly több tucat ház fala repedt meg, miközben a településen régóta probléma az épületek süllyedése. A jelenség okáról ott sem volt teljes egyetértés: felmerült a talajvíz kitermelése és a bányászati tevékenység hatása, miközben más szakértő a duzzadó agyagtalaj természetes mozgását hangsúlyozta.
A mostani helyzetben ezért nem lenne korrekt minden egyes házrepedést automatikusan az aszály számlájára írni. Egy épület megrepedésének számos oka lehet, az alapozási problémáktól a talajmozgáson át a szerkezeti hibákig. A konkrét okot minden esetben szakembernek kell megállapítania.
