Az aszály a magyar erdők tizedét károsította
A hazai erdők mintegy tíz százalékának romlott az egészségi állapota a fotoszintetikus aktivitás alapján – közölte az Élő Környezetért Felelős Minisztérium. Az Erdészeti Tudományos Intézet műholdfelvételeken alapuló erdőállapot-monitoring rendszerének térképei szerint a romlás 6,25–9 hektáros területi egységekre vizsgálva az erdők egytizedét érinti.
A tárca szerint a hosszú távú hatásokat csak a 2027 tavaszi vegetációs időszakban végzett kiértékelések után lehet megbecsülni, ekkor lehet kimutatni a ténylegesen elpusztult faállomány nagyságát. Erdőrészlet szinten a károk az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe történő bejelentések után mutathatók ki, amelyeket az erdészeti szakszemélyzetnek és az erdőgazdálkodóknak legalább negyedévente kell megtenniük.
Vízhiány és kártevők fenyegetik az állományokat
A hosszan tartó aszály és a vízhiány jelenti a legnagyobb közvetlen veszélyt a magyar erdőkre, ami alapjaiban érinti azok hosszú távú jövőjét és működési kereteit. Az aszályos időszakok 2022-től már három vegetációs ciklusban jelentkeztek, és az állományok fokozódó kiszáradását eredményezték, amit erdészeti beavatkozásokkal sem sikerült mindenhol javítani. A fák lombkoronája védekezésként már a nyár közepén elszíneződik és lehull, ami drasztikusan lecsökkenti a fotoszintézist és fokozott tűzveszélyt jelent. Az idei évben is számos kisebb erdőtűz keletkezett, amely minden esetben emberi gondatlanság következménye volt. A legnagyobb veszélynek a Homokhátság fenyvesei vannak kitéve, ahol összefüggően nagy területű állományok fordulnak elő.
További hatás a kórokozók és kártevők inváziószerű megjelenése. A legyengült állományok fáinak keringése és a fenyők gyantatermelése lecsökken, így védtelenné válnak a kártevőkkel szemben. A legyengült állományokat másodlagos csapásként gombabetegségek és szúfélék támadják meg, és sok esetben pusztítják el végérvényesen. Ez a maradék hegyvidéki lucfenyvesekben volt jól megfigyelhető.
Lesz elég tűzifa télire
Az állami erdészeti társaságok jelenlegi tűzifakészlete alacsonyabb a korábbiaknál, de megfelelő mértékben rendelkezésre áll a lakossági igények kiszolgálására – szögezte le a minisztérium. A nyári időszakot követően az értékesíthető készletek növekedni fognak a fakitermelési moratóriumban foglaltak maximális betartása mellett. Hazánk erdőterületeinek 55 százaléka van állami kezelésben, így a tűzifaigények kielégítésében a magán- és egyéb erdőgazdálkodók is szerepet vállalnak.
Az egészségügyi fakitermelések aránya a klímaváltozás extrém anomáliái miatt növekedést mutat a véghasználati jellegű fakitermelésekhez képest. Az elmúlt évek aszályos időjárása lokálisan indokolttá teszi az egészségügyi fakitermelések elvégzését, és a jövőben is a korábbinál magasabb volumenre kell számítani.
Nem számítanak rohamra az áfacsökkentés miatt
Szeptember közepétől 27 százalékról 5 százalékra csökkent a tűzifa és más faalapú fűtőanyagok áfája, valamint az állami erdőkből származó tűzifa árát a január elsejei szinten fagyasztották be, emellett a szociális tűzifakeretet is megduplázták. A tárca szerint az áfacsökkentés tényleges hatályba lépését követő napokban némiképp megnőhet az igény, mert sokan kivártak a vásárlással az intézkedésig, ez azonban nem lesz számottevő. Az állami erdőgazdaságok folyamatosan dolgoznak azon, hogy a lakossági igények gördülékenyen kiszolgálásra kerüljenek.
Magyarországon mintegy 1,5 millió háztartás fűt fával, sok esetben egyelőre nincs is lehetőség más fűtési módra. A szociális tüzelőanyag-programban értékesített tűzifa ára sem haladhat meg egy meghatározott szintet: a kemény lombos fa esetében legfeljebb nettó 23 ezer, a lágy lombos fa esetében nettó 15 ezer forint lehet köbméterenként. Az állami erdészetek évente csaknem 4 millió köbméter fát termelnek ki, amelynek mintegy fele tűzifa, a teljes kitermelt mennyiség idén nem emelkedik az előző évekhez képest.
