A kínai import egyre nagyobb nyomást helyez a régióra: több magyar ágazat is nehéz helyzetbe kerülhet
A közép- és kelet-európai vállalatok kilátásait egyre kevésbé lehet pusztán az adott ország általános gazdasági helyzetéből levezetni – derül ki a Coface CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmányából. Az elemzés szerint egyre nagyobbak az ágazatok közötti különbségek: míg az ICT és több, uniós források által támogatott terület kedvezőbb helyzetben van, a fémipar és a vegyipar számos országban magas energiaköltségekkel, szabályozási terhekkel és erős külföldi versennyel küzd.
A régió egészére egyre nagyobb nyomást gyakorol a kínai import erősödése. A Közép- és Kelet-Európába érkező kínai termékek behozatala éves összevetésben mintegy 17 százalékkal nőtt. A visszafogott kínai belső kereslet miatt a kínai gyártók egyre erőteljesebben jelennek meg az exportpiacokon, ezen belül Európában. A „China Shock 2.0”-ként emlegetett folyamat fokozza a versenyt, nyomás alatt tartja a helyi vállalatokat és szűkíti a profitkilátásokat. A legnagyobb kihívásokkal jelenleg a járműipar, a vegyipar és a fémipar vállalatai szembesülnek.
További kockázatot jelentenek a Hormuzi-szoroson áthaladó vízi szállítás fennakadásai, amelyek hatása messze túlmutat az energiapiacokon. Az olaj, a földgáz, a műtrágyák, az alumínium és a petrolkémiai termékek drágulása az ellátási láncokon keresztül növeli a gyártók költségeit, és hozzájárulhat az infláció újbóli erősödéséhez a régióban.
Az egyes ágazatok helyzete ugyanakkor jelentősen eltér. Az ICT továbbra is a régió egyik legkedvezőbb kilátásokkal rendelkező szektora, amelyet a digitális átállást ösztönző programok, a technológiai szolgáltatások iránti erős kereslet és a magasan képzett munkaerő támogat. A kiskereskedelem vegyesebb képet mutat: a különbségeket elsősorban a helyi gazdasági helyzet, a költségvetési intézkedések és a fogyasztói bizalom alakulása határozza meg.
Az uniós források több ágazatnak is támaszt adhatnak. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (RRF), valamint a SAFE programból finanszírozott beruházások lendületet adhatnak az építőipari, egészségügyi, védelmi ipari, digitalizációs és infrastrukturális projekteknek. A Coface előrejelzése szerint a régió gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban 2 százalékra mérséklődik, 2027-ben azonban már 2,3 százalékos bővülés várható.
Országonként is jelentősek az eltérések. Lengyelország továbbra is az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdasága, amit az élénk fogyasztói kereslet és az uniós forrásból finanszírozott beruházások támogatnak. Románia ezzel szemben recessziós környezettel néz szembe, mivel a költségvetési konszolidáció visszafogja a háztartások fogyasztását. Szlovákiában a kiskereskedelmet a magasabb adóterhek és a gyengébb fogyasztás nehezíti, Bulgáriában viszont az építőipar továbbra is profitál a kedvező finanszírozási feltételekből és az urbanizációs folyamatokból.
Magyarország gazdasági növekedése idén várhatóan a tavalyi 0,5 százalékról 1,9 százalékra gyorsul, majd 2027-ben 2,4 százalékra erősödhet, amit a stabil lakossági fogyasztás és az uniós források várható felszabadítása támogat. A kedvezőbb helyzetben lévő ágazatok közé tartozik a kiskereskedelem, ahol az értékesítési volumen már megközelíti a járványt követő csúcsszintet; ehhez az erősödő vásárlóerő, az alacsony infláció és a választási évhez kapcsolódó költségvetési intézkedések is hozzájárulnak.
A vegyipar helyzete ezzel szemben továbbra is nehéz. Az ágazat árbevétele jelentősen elmarad a 2021-es csúcstól, miközben az energiafüggőség – különösen az orosz földgáztól és kőolajtól való kitettség –, valamint a járműipar és az építőipar gyenge kereslete továbbra is szűkíti a vállalatok profitkilátásait.
Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza az elemzést kommentálva azt mondta: „Az ágazatok közötti különbségek ma már nagyobbak, mint az országok közötti eltérések. A jövőbeni siker egyre kevésbé múlik az általános gazdasági növekedésen, és sokkal inkább azon, hogy az egyes iparágak milyen hatékonyan alkalmazkodnak a változó költségszerkezethez, a technológiai átalakuláshoz és a globális versenyhez.”
Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója hozzátette: „A vállalatok számára ma nem az információhiány jelenti a legnagyobb kihívást, hanem annak felismerése, hogy mely tényezők a valóban meghatározók. Mivel a kockázatok egyre gyorsabban változnak az egyes ágazatokban és piacokon, a megbízható adatok és az előremutató elemzések elengedhetetlenek a megalapozott döntésekhez és az ellenállóképesség erősítéséhez.”
