Gyengélkedik a forint a nemzetközi piaci feszültségek közepette
A keddi devizapiaci kereskedést a megugró olajár, az amerikai kötvényhozamok emelkedése és a szerdai Fed-kamatdöntésre való várakozás határozta meg. A forint gyengüléssel kezdte a napot: reggel negyed kilenc körül az euró 366,75 forintnál járt, mintegy 0,3 százalékkal a hétfői záróérték felett, és az árfolyam délelőtt többször is 367 fölé nézett. A dollár 318 forint környékén mozgott, ami közel 0,5 százalékos forintgyengülést jelentett.
A nemzetközi környezetben az olaj hordónkénti ára 107 dollár közelében, négyhavi csúcson járt, miután a jemeni húszik újabb támadásokat hajtottak végre Szaúd-Arábia ellen, miközben elhalasztották az Öböl-menti országok és Irán közötti tárgyalásokat. Az amerikai tízéves állampapír hozama 5,03 százalék fölé, 2007 óta nem látott szintre ugrott, a piac pedig mintegy 93 százalékos valószínűséggel árazza, hogy a Fed szerdán kamatot emel. A dollárindex kéthetes csúcs közelébe emelkedett, az euró pedig egyhavi mélypontja körül mozgott.
Délután a forint némileg korrigálni tudott: az euróval szemben 367,5-ről 365,5 közelébe erősödött, a dollárral szemben pedig 318,5-ről 317 alá. A nemzetközi feszültségek hatását jól jelzi, hogy a lengyel zloty is egész délelőtt gyengült az euróval szemben, és csak délután tudott 4,34-ig visszaerősödni.
A magyar tízéves kötvényhozam május első fele óta nem látott szintre emelkedett. A folyamat önmagában aggodalomra adhatna okot, a nemzetközi piacokat nézve azonban továbbra is az látszik, hogy a magyar hozam a globális hozamokkal párhuzamosan emelkedik, a német kötvényekhez viszonyított relatív hozamkülönbség pedig alig változott.
A Morgan Stanley felülvizsgálta kamatvárakozásait: az elemzőház idén két Fed-kamatemelést vár, szeptemberben és decemberben egyaránt 25-25 bázisponttal. A bank szerint a dezinfláció lassabb a vártnál, az energiaárak másodkörös hatásai és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási kereslet egyaránt a szigorítás mellett szólnak. Az euróövezetben szintén szigorúbb pályát vetítenek előre: decemberben újabb EKB-emelést várnak 2,75 százalékra, kamatcsökkentésre pedig legkorábban 2027 végén számítanak.
A befektetők figyelme egyre inkább Kelet-Európa felé fordul az európai államkötvénypiacokon. Bulgária, Magyarország és Litvánia a legkeresettebb célpontok közé emelkedett a javuló gazdasági és költségvetési kilátásoknak, valamint a vonzó hozamoknak köszönhetően, miközben a nyugat-európai magállamok – különösen Franciaország és Belgium – egyre kevésbé számítanak biztos menedéknek.
A következő nagy kérdés már nem pusztán az, hogy emel-e a Fed, hanem az, hogy Kevin Warsh és a jegybank kommunikációja nyitva hagyja-e az utat további szigorítások előtt. Pénteken a Bank of Japan döntése következik, ahol szintén kamatemelést vár a piac. A keddi kereskedésben elsősorban azt érdemes figyelni, hogy meddig kapaszkodnak az amerikai hozamok, folytatódik-e az olaj drágulása, illetve tovább erősödik-e a dollár a szerdai Fed-döntés előtt.
Az euróövezet második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban augusztusban ismét gyorsult az infláció, még ha a végleges adat valamivel kedvezőbb is lett az első becslésnél. Az uniós összehasonlításra használt harmonizált fogyasztóiár-index 2,6 százalékkal emelkedett éves alapon, miközben az energiaárak újbóli megugrása egyre látványosabban nehezíti az infláció letörését az egész euróövezetben.
A német nagykereskedelmi árak több mint három éve nem emelkedtek olyan gyorsan, mint augusztusban, miután az iráni és közel-keleti konfliktus jelentősen megdrágította az energiahordozókat és a nyersanyagokat. A folyamat Magyarország számára is fontos, mivel a hazai ipar – különösen az autó-, gép- és vegyipar – szorosan beépült a német termelési láncokba, így a német vállalatok költségeinek emelkedése és az ottani kereslet esetleges gyengülése viszonylag gyorsan megjelenhet a magyar beszállítók rendelésállományában és költségeiben is.
A kormány havi 5 ezer forintos támogatást adna az év végéig a 150 lóerő alatti dízelautók tulajdonosainak, a mezőgazdasági termelők számára pedig átmenetileg teljesen visszaigényelhetővé tenné a gázolaj jövedéki adóját – ismertette Kármán András pénzügyminiszter kedden az Országgyűlésben. A törvényjavaslat ettől független másik elemeként novembertől jelentősen emelkedne a dohánytermékek jövedéki adója, amitől a kormány mintegy 90 milliárd forintos többletbevételt vár, és ezt az egészségügyi kiadások növelésére fordítaná. A lépést az indokolja, hogy a dohányzás okozta egészségügyi kiadások jelentősen meghaladják az iparágból származó költségvetési bevételeket.
