Ketyeg az időzített bomba: végleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdaságok
Egyre kritikusabb helyzetbe kerülnek a magyar juhtartók, akiknek mindennapjait a munkaerőhiány, az értékesítési nehézségek és a gyapjúpiac drámai visszaesése keseríti meg. Rácz János, a Hajdú-Bihar vármegyében működő családi juhtartó gazdálkodó, kijelentette, hogy az ágazat sok része már csak az idősebb generáció kitartásának köszönhetően működik, miközben a fiatalok számára az állattenyésztés egyre inkább kilátástalannak tűnik.
Az évtizedek óta működő családi gazdaságok szembenéznek a megbízható munkaerő teljes hiányával, ami az ágazat jövőjét fenyegeti. A gyapjúpiac szinte teljesen összeomlott, így a termelők sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak az értékesítési folyamatok során. Rácz figyelmeztetett, hogy ha a következő években nem történik érdemi változás, a juhállomány jelentős csökkenésnek indulhat Magyarországon.
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján, amely május 19-20-án kerül megrendezésre, kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák számára kedvezményes részvételi lehetőséget kínálnak, hangsúlyozva az állattenyésztés problémáit és lehetőségeit.
Rácz János gazdaságában körülbelül 400 magyar merinó anyajuhot tartanak, és mint elmondta, az állattenyésztés generációkon átívelő családi hagyományuk része. Édesapja aktívan részt vesz a gazdaság üzemeltetésében, és a múltban ez a foglalkozás magában foglalta a kiváltságot és az örökséget, de ma már ez a munka egyre kevesebb fiatal számára vonzó.
A juhászatok fenntartható működtetése nagyon megnehezedett az utóbbi években, hiszen az állattartás folyamatos jelenlétet és fáradságos fizikai munkát igényel. Rácz elmondta, hogy nemcsak tapasztalt szakemberek hiányoznak, de már az alapvető munkaerő is alig található. A juhtartás különösen érzékeny a munkaerőhiányra, hiszen számos folyamat gépesítése nem lehetséges, így az állatokkal való foglalkozás kézi munkát kíván.
A gazda hangsúlyozta, hogy a juhászat során végzett feladatok, mint az ellések segítése, az állatok kezelése és a legeltetés, elengedhetetlenek, és ezeket nem lehet automatizálni, mint ahogy a modern tehenészetek esetében lehetséges. Úgy véli, hogy a fiatalok számára már nincs motiváció ennek az életformának a választására, főként az ágazat csökkenő jövedelmezőségének tükrében.
Ráadásul az utóbbi években számos tradicionális bevételi forrás eltűnt; a gyapjú például mára elértéktelenedett. Rácz elmondta, hogy a gyapjú értékesítése egykor biztos bevételt jelentett, de ma már gyakran csak alig minimális összeget kapnak érte a gazdák, miközben a nyírás és a gyapjú kezelés költségei folyamatosan terhet rónak a gazdaságokra.
A magyar juhtenyésztők számára kihívást jelent a nyugat-európai országokban elérhető erős termelői együttműködések kialakítása is. Rácz megjegyezte, hogy a hazai termelők gyakran kiszolgáltatott helyzetben vannak a felvásárlókkal szemben, akik a haszon jelentős részét magukhoz vonják az értékesítési láncban. Szakmai megújulásra van szükség, mivel a jelenlegi rendszerek nem biztosítanak elegendő fórumot a juhágazat problémáinak megoldására. A gazdák gyakran magukra maradnak a mindennapi nehézségekkel.
A generációváltás kérdése is egyre sürgetőbbé vált, mivel Rácz szerint rendkívül kevés fiatal mutat érdeklődést az állattenyésztés iránt, főként a juhászattal kapcsolatban. Még az is kérdéses, hogy egyáltalán ki fogja folytatni a családi gazdaságok működését a jövőben.
Rácz János hangsúlyozta, hogy a következő 5-10 év rendkívül meghatározó lehet a magyar juhágazat számára. Ha nem sikerül javítani az ágazat jövedelmezőségét, kezelni az értékesítési problémákat és vonzóbbá tenni az állattenyésztést a fiatalok számára, akkor a családi juhászatok jelentős része végleg eltűnhet az országból.
Május 19-20-án tehát érkezik az AgroFood és AgroFuture konferencia, ahol az állattenyésztés nehézségei és lehetőségei kerülnek terítékre, lehetőséget adva a jövőt formáló szakembereknek és gazdáknak a találkozásra.
