Drámai változás indult el Magyarországon: teljesen megbolondulnak az évszakok, nem lesz klasszikus tél
Magyarországon az éghajlatváltozás hatására drasztikusan átalakult az évszakok hossza és szerkezete. A tavasz és a nyár hetekkel kitolódott, míg a hagyományos értelemben vett tél a jövőben akár teljesen megszűnhet. Bár az enyhébb időjárásnak vannak kényelmi előnyei, a felmelegedés és az eltolódó csapadékviszonyok olyan súlyos ökológiai és mezőgazdasági kihívásokat teremtenek, amelyekhez elengedhetetlen az alkalmazkodás.
Negyvenöt évvel ezelőtt a négy évszak még nagyjából azonos hosszúságú volt, mára azonban a nyár fokozatosan bekebelezte az őszt, a tavasz pedig a telet. Egy hazai kutatás rámutatott, hogy a tavasz és a nyár is 25-25 nappal lett hosszabb, így az év közel kétharmadát már ez a két évszak teszi ki.
Az ELTE éghajlatkutatóinak elemzése szerint a meteorológiai ősz a gyakorlatban már rég nem szeptember elsején, hanem átlagosan csak szeptember 17-én kezdődik, és egészen december 18-ig tart. Ez magyarázza azt a mára teljesen megszokottá vált jelenséget is, hogy még szeptember végén is nyárias, 25 fok feletti meleg tapasztalható.
A hőmérséklet emelkedését a csapadékviszonyok átalakulása kíséri, hazánk klímája ugyanis egy csapadékosabb és egy egyre szárazabb félévre kezd kettészakadni. A hagyományos, bőséges havazások és a tartósan hótakarós napok lassan teljesen kikopnak a telekből, miközben a nyár eleji, korábban csapadékos időszakok is gyakran elmaradnak. A tartós, csendes esőzéseket hozó ciklonok ritkulnak, helyüket kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási események veszik át.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha ez a tendencia folytatódik, a jövőben az év valószínűleg csupán egy hosszú meleg és egy rövidebb, hűvös időszakra oszlik majd fel, a fogcsikorgató hidegekkel járó telek pedig végleg a múltba vesznek.
Az évszakok felborulása már most is alapjaiban befolyásolja a természetet és a mindennapokat. Bár a lakosság számára anyagilag kedvező lehet a fűtési szezon egyre későbbi kezdete, az élővilág és a mezőgazdaság megszenvedi a gyors változásokat. A tartós hőség és a növényzet legyengülése miatt tömegesen jelennek meg az idegenhonos kártevők, és folyamatosan terjeszkednek észak felé az olyan új fajok, mint az ázsiai tigrisszúnyog. A kullancsok aktív időszaka szintén drasztikusan meghosszabbodott, ma már kora tavasztól egészen a tél elejéig tart.
A felmelegedés a hazai erdőket sem kíméli; a legpesszimistább forgatókönyvek szerint a Magyarországon domináns kocsánytalan tölgyesek és cseresek területe akár a felére is zsugorodhat. A mezőgazdaságban hiába jelenthetne elméleti előnyt a hosszabb tenyészidőszak, a fokozott párolgás és a gyakori vízhiány miatt a mérleg egyértelműen negatív. További súlyos probléma, hogy a növények korábbi – olykor többszöri – virágzása egyre gyakrabban csúszik el a beporzó rovarok életritmusától.
A hazai ökoszisztéma jelenleg az alapjaitól szerveződik újra, és próbál beállni egy új egyensúlyi állapotba. Mivel ezt a nagyszabású éghajlati és ökológiai átalakulást megállítani már nem tudjuk, a jövőbeli boldogulásunk egyetlen reális esélye a gyors és tudatos alkalmazkodás maradt.
