Károsítók a magyar mezőgazdaságban: Egy sürgető probléma
2025 számos növényvédelmi kihívást hozott, amely megnehezítette a magyar mezőgazdaság működését. Miközben a növényegészségügy egyre sürgetőbbé válik, a felhasználható növényvédő szerek száma folyamatosan csökken, így a gazdálkodóknak új stratégiákat kell kidolgozniuk. A XXXV. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum szakértői az aktuális problémákat és a lehetséges megoldásokat vitatták meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fontos szerepet játszik az ágazat megújításában és fejlesztésében.
Növényvédelmi fórum és új kihívások
A márciusban megszervezett Agrárium 2026 Konferencia számos agrártermelő és élelmiszeripari képviselő számára biztosít lehetőséget a szakmai tapasztalatcserére. A rendezvény keretein belül a gazdálkodók csoportos kedvezményeket vehetnek igénybe, hiszen a jövő agrárgazdasági eseményei elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés érdekében.
A növényvédelem területén egyre égetőbb kérdés a hatóanyagok engedélyezési eljárása. Míg az EU normáit alkalmazó Nagy-Britanniában kedvezőbb a helyzet, Magyarországon az utóbbi hat évben nem hagytak jóvá új szintetikus hatóanyagot, körülbelül 83 hagyományos készítményt is kivontak a forgalomból. Jelenleg 20 hagyományos és 44 biológiai hatóanyag engedélyezése van folyamatban, ami a gyártók szerint rugalmatlan rendszernek tudható be.
Biológiai hatóanyagok és innováció
Az új biopeszticidek szempontjából kedvező, hogy 2019 óta 19 új hatóanyagot engedélyeztek, viszont 21 biológiai készítmény engedélyét nem újították meg. A gazdálkodók és a szakemberek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozták, ugyanis a biopeszticidek mellett a precíziós mezőgazdasági megoldások is kulcsszerepet játszanak a hatékony növényvédelemben. A mesterséges intelligenciát is egyre inkább integrálják a növényvédelmi stratégiákba.
A hamis növényvédőszer problémája
Továbbá, a növényvédőszer-hamisítás egyre súlyosabb gondot jelent, a hamis termékek Európában a piac 14, míg Afrikában és Ázsiában 25 százalékát teszik ki. A fejlett technológiai megoldások miatt sok esetben nehéz megkülönböztetni a hamis és az igazi termékeket, amely a termelők számára komoly problémát jelenthet. A hamis készítmények használata csökkentheti a hatékonyságot és mérgezéshez vezethet, ami különösen aggasztó, mivel a mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság alapjai kerülnek veszélybe.
Zárlati károsítók és szőlő aranyszínű sárgaság
A fórumon külön figyelmet kaptak a zárlati károsítók, amelyek nemcsak a növényvédelmet érintik, hanem az élelmiszerbiztonságra is nyomasztó hatással vannak. A szőlő aranyszínű sárgasága 2025 egyik legnagyobb problémája volt, amely az amerikai szőlőkabóca elterjedésével hozható összefüggésbe. A felderítési stratégiák során 200 szemlecsoport és drónok segítségével alapos vizsgálatokat végeztek, lehetővé téve a fertőzöttek azonosítását és kezelését.
Szabályozási változások és fenntarthatóság
Jóllehet a növényvédelmi helyzet kritikus, az új szabályozások pozitív irányba mozdulhatnak el. A növényvédő szerek szabályozásánál a drónok szerepe is bővül, így pontosabb és hatékonyabb kezelések valósulhatnak meg. Az engedélyezési folyamatok átszervezésével a cél a gazdálkodók nehézségeinek csökkentése és a gazdasági veszteségek minimalizálása.
A jövő növényvédelmi stratégiái tehát nem csupán a biológiai hatóanyagokra, hanem a technológiai innovációkra és a mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló megoldásokra is építenek. A mezőgazdasági termelők közötti összefogás kulcsfontosságú a válsághelyzetek kezelésében, és elengedhetetlen a hazai élelmiszerbiztonság fenntartásához.
