Kapcsolja a szója termesztését talajoltással turbófokozatra!
A szója jelentős szerepet játszik az állatok takarmányozásában és az emberi élelmezésben egyaránt, emellett a gabonafélék egyik legértékesebb előveteménye. Az uniós és hazai támogatások, a kiemelkedő felvásárlási árak, valamint a sokoldalú felhasználhatóság révén a szójatermesztés területe Magyarországon folyamatosan bővül. Az 2014 óta tapasztalható növekedés részben a magyar klímához jól alkalmazkodó széles fajtaválaszték érdeme. A hazai GMO-mentes szója iránti keresletet a takarmány-előállítók és a feldolgozóipar is támogatja, meghatározva, hogy a minőségi szójaszükséglet egyre nagyobb hányadát hazai termelők produkálják.
A szója termésátlagát számos tényező befolyásolja, mint az időjárás, a csapadék mennyisége, fajtaválasztás, a gyomirtás szakszerű végrehajtása, a technológiai előírások betartása, valamint a megfelelő gümőképződés. Az intenzív szójatermesztés során kulcsfontosságú figyelembe venni a Talaj–Növény–Klíma rendszert, így a talajminőség javítása elemi szükséglet.
A nitrogéngyűjtő gümők szerepe
A pillangósvirágú növények, mint például a szója, képesek nitrogéngyűjtő gümők képzésére, melynek következtében biztosítják nitrogénellátottságukat. Az egészséges gümők képződését és a következő optimális termésátlagot a gümőket képező baktériumok megfelelő működése garantálja.
A gümőképződés befolyásoló tényezői
A gümőképződés hatékonyságát a következő tényezők befolyásolják:
- Felvehető nitrogén mennyisége: A túlzott nitrogénműtrágya használata gátolja a gümők képződését; szója esetén a maximálisan ajánlott mennyiség 30-50 kg/ha, amely megfelelő körülmények mellett csökkenthető is.
- Talaj hőmérséklete és levegőzöttsége: Túl hideg és levegőtlen talajokban nem alakulnak ki gümők, míg 35 °C feletti hőmérsékletek esetén szintén csökkenthető a gümők száma.
- Tápelemek jelenléte: A foszfor, mangán és molibdén kulcsfontosságú a gümőképződéshez; a cink és réz jótékony hatását szintén tapasztalják.
- Növényvédő szerek: Néhány növényvédő szer erőteljesen csökkenti a rhizobium baktériumok számát, ezzel gátolva a gümőképződést.
- Talaj-pH: Az optimális gümőképződéshez 6-7,5 közötti pH-érték szükséges; ezek alatt vagy felett a gümők képződése visszaesik.
A talajoltás mint prémium megoldás
A szója nitrogén szükségletének 40-50%-át a légkörből köti meg. Amennyiben a gümők megfelelően fejlődnek, az jelentős állami támogatásokat tud jelenteni, hiszen csökkenti a szükséges N-műtrágya mennyiségét. Mivel a szója nem őshonos növény Magyarországon, a gümőképzésért felelős bakterióták, mint a Bradyrhizobium japonicum szintén hiányoznak a helyi talajból. Így a szójának oltásra van szüksége.
Az oltott szójavetőmagok használata mellett a talajoltás kombinálása még erőteljesebb gümőképződést eredményezhet, hiszen a Rhizobium-oltóanyagot javasolt nemcsak a magra, hanem a vetés előkészítésekor a talajba is bejuttatni. Az oltás hatására a hozam akár 20%-kal, míg a fehérjetartalom 2-3%-kal növekedhet.
Hogyan érhetjük el a magasabb termésátlagokat?
A javasolt intézkedések a szója fejlesztésére a következő lépéseket foglalják magukban:
- Talajoltás: A BactoFil® Szójaoltóval a Bradyrhizobium japonicum baktériumok gyökérgümőket képezve nitrogénnel látják el a szóját, így növelve a termést.
- Stresszhatás csökkentése: Az Algafix élő algát és kinetint tartalmaz, amely segíti a növény fejlődését és javítja a szárazságtűrést, elősegítve ezáltal a termés mennyiségének növelését.
- Növényegészség védelme: A TrichoMax tartalmazott Trichoderma harzianum gomba védi a növényt a talajlakó kórokozóktól, így növelve a termelés biztonságát.
A BactoFil® Szójaoltó, Algafix és TrichoMax használatával nemcsak a szója hozama és minősége javítható, hanem a környezeti fenntarthatóság is biztosítható, aminek végeredménye az egészségesebb talaj és a gazdaságosabb termelés.
Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat, akik készen állnak, hogy segítsenek bármilyen szakmai kérdésben vagy gyors kiszállítási igény esetén.
