Nehéz helyzet az őshonos haszonállatok körül
A magyar mezőgazdaságban sok gazda súlyos nehézségekkel küzd, mivel fontos piacok bezárultak előttük. Tóth Péter, az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke hangsúlyozta, hogy az őshonos fajták, mint például a mangalica, a szürkemarha és a magyar merinó, fennmaradása idén is biztosított, amit az új állategészségügyi kihívások ellenére is eredményként értékelhetünk. Az idei évben a kibővült ragadós száj- és körömfájás vírusa újra felütötte a fejét Magyarországon, de a szakemberek gyors cselekvéseinek köszönhetően megakadályozták, hogy a vírus elérje az őshonos állományokat.
Állategészségügyi válság és következmények
A 2025 tavaszi vírushelyzet következtében a szarvasmarhák, sertések és kiskérődzők állományai veszélybe kerültek. Tóth Péter kiemelte, hogy a helyzet lokalizálása és felszámolása lehetőséget adott arra, hogy a magyar gazdák képesek maradjanak fenntartani az őshonos állatok populációját, amely évtizedek munkájának eredménye. Az őshonos fajták fennmaradása különösen fontos, mivel a belőlük megmaradt egyedek száma egyetlen országra korlátozódik, így bármilyen veszteséget komoly következményekkel járna a genetikai bázison.
Az állattenyésztők kihívásai
A mangalicatenyésztők számára a legutóbbi járványhelyzet kezelése nem volt idegen, hiszen az afrikai sertéspestis miatt bevezetett intézkedések már hosszú ideje érvényben vannak. Az intézkedések, mint a telepek kerítése és a megfelelő higiéniai szabályok alkalmazása, ma már alapvető elvárásoknak számítanak. Tóth Péter arra figyelmeztetett, hogy sokan tévesen hiszik, hogy a mangalica extenzív tartása felügyelet nélküli szabadtartást jelent, pedig a valóság ennél bonyolultabb. A mangalica egy tradicionális zsírsertésfajta, amely megköveteli, hogy a tenyésztők ugyanúgy odafigyeljenek a körülményekre és az állategészségügyi követelményekre, mint az intenzívebb fajták esetében.
Kereskedelmi korlátozások
Persze a vírus növekvő hatásai nem csupán az állattenyésztés egészségére, hanem a kereskedelemre is drámai következményekkel jártak. A sertéstenyésztők számára számos harmadik ország – többek között Hong-Kong, Szingapúr, Makaó és Japán – leállította a sertéshús és a hozzá kapcsolódó termékek importját Magyarországról, amin a mangalicatermékek sem tudtak átlépni. A hosszadalmas és fáradságos munkát igénylő folyamat során a magyar állati termékek piaca végre újra megnyílt, azonban az EU-n belüli piaci zavarok tovább nehezítették a helyzetet. Az afrikai sertéspestis, a kéknyelv, valamint a kiskérődzők pestise csak fokozták a kereskedelmi nehézségeket.
Optimista kilátások
Mindezek ellenére a szakember megnyugtatóan közölte, hogy a mangalica év végi piaci krízisét sikerült elkerülni, ami ösztönzőleg hathat a gazdálkodás folytatására. Az őshonos állatállomány fenntartása és a piaci zavargások kezelése évtizedes kihívás, de a magyar gazdák terheik ellenére is kitartóan dolgoznak, hogy megőrizzék az üzemeltetést és a hagyományos állattenyésztés örökségét.
