A Paraidi Sóbánya Sorsa és Gazdasági Hatásai
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) bejelentette, hogy 2026-tól mintegy 60 alkalmazottal kevesebbet foglalkoztat Parajdon. Az állami vállalat tavaszig csökkentett bért biztosít a bányászoknak, akiket a kényszerszabadságra küldtek az elárasztott sóbánya miatt. A tájékoztatást Constantin Dan Dobrea, a Salrom igazgatója adta, aki hangsúlyozta, hogy az elbocsátásokról még nem született végleges döntés.
A parajdi sóbánya katasztrófája nyomán már decemberben kényszerszabadságra küldték a kirendeltség 62 alkalmazottját, akiknek alapbérük 80 százalékát a Salrom biztosít a kényszerszabadság ideje alatt. A bányászok megélhetése szorosabban összefonódott a helyi turizmus helyzetével, mivel a sóbánya Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai látványossága volt, évente százezrek látogatták. Az áradat következményeként az ott dolgozó bányászokon kívül számos vendéglátóhely üzemeltetője is nehéz helyzetbe került.
Gazdasági Hatások és Jövőbeni Kilátások
Az igazgató szerint a nyáron bekövetkezett áradások következtében a vállalat bevételei drasztikusan csökkentek, és a jövőbeli terveik között további elbocsátások is szerepelnek. A Salrom jelenleg 131 alkalmazottat foglalkoztat, de a következő átszervezések során elbocsátásokat is terveznek.
A jövőbeni tervekről, így a kényszerszabadság idejéről és a végkielégítésekről még nem hoztak végső döntést. Az elbocsátások bejelentéséhez a Salrom vezetőtanácsának és a részvényesek közgyűlésének is jóváhagyására van szükség.
Az Áradás Részletei
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányát május végén sújtották az áradások, amikor a Korond-patak vize elöntötte a bányát, amely néhány nap leforgása alatt teljesen használhatatlanná vált. A sókitermelés nem csak a bányászok, hanem a helyi gazdaság szempontjából is krítikus tényező, hiszen a turizmus és a helyi vendéglátóipar sokat profitált a bányából.
Jelenleg a Salrom a patak elterelésére vonatkozó betonmeder építésére indít közbeszerzési eljárást, ami a hidrológiai szakértői vélemények figyelembevételével valósul meg, és a vízügyi hatóság jóváhagyására is szükség van.
Összegzés
Az elárasztott sóbánya és a munkahelyek megszűnése nem csupán az ott dolgozók, hanem a helyi közösség jövőjét is súlyosan érinti. A helyi turizmus fellendítésére tett kísérletek és a sókitermelés újraindítása elengedhetetlen a térség gazdasági stabilitásának biztosításához.
