Kiemelt gazdasági dilemma a politikai hátszéllel működő cégek jövőjéről
A politikai kapcsolatok révén megerősödött hazai vállalatok sorsa összetett dilemmát jelent, mivel a közvagyon visszaszerzésének igénye és a működőképes gazdasági kapacitások megőrzése gyakran ütközik egymással. A politikai hátszél megszűnésével e cégek értékének jelentős része elpárolog, ugyanakkor a megmaradó értékek – munkahelyek, szaktudás, géppark – megmentése sok esetben társadalmi érdek. Ezt egy piaci alapú tulajdonosváltás gyakran hatékonyabban szolgálhatja, mint a vállalatok azonnali felszámolása – összegezte Radó György, reorganizációs és válságkezelési szakértő.
Óriási különbségek a politikához kötődő vállalatok között
A közbeszédben a politikához kötődő vállalatok gyakran egységes tömbként jelennek meg, holott jelentős különbségek vannak közöttük. Egyes cégek érdemi értékteremtés nélkül, kizárólag a közpénzek elszívására jöttek létre, míg mások valós termelési kapacitást és szakmai tudást építettek fel, esetenként piaci alapú megrendeléseket is teljesítve. Amikor a biztos állami megbízások, a kedvező hitelek és a mesterségesen megteremtett versenyelőnyök eltűnnek, ezek a vállalatok drasztikusan leértékelődnek.
A vagyonvisszaszerzés korlátai és a leértékelődés következményei
A vagyonvisszaszerzés szempontjából ez azt jelenti, hogy a cégekben megtestesülő papíralapú érték nagy része véglegesen megsemmisül, és csupán töredéke hajtható be. A leértékelődés ugyanakkor felkeltheti olyan szakmai befektetők figyelmét, akik fantáziát látnak a nyomott áron megszerezhető eszközökben, ingatlanokban, szerződésekben és a felhalmozott szaktudásban.
A társadalom két alapvető érdekének ütközése
Ezen a ponton válik el látszólag a társadalom két alapvető érdeke. A cégek eladása révén a korábbi tulajdonosok készpénzhez jutnak, amit sokkal könnyebb elrejteni a hatóságok elől, mint a gyárakat vagy a gépeket. Ebből a félelemből azonban nem következik, hogy minden érintett vállalkozást fel kell számolni. Egy cég szétesése évtizedek alatt felépített piacismeretet és speciális eszköztárat semmisít meg, aminek súlyos nemzetgazdasági költsége van, hiszen munkahelyek szűnnek meg és meglévő beszállítói láncok szakadnak szét.
A tulajdonosváltás nem ad felmentést a múltbeli tettek alól
A működő vállalat eladása nem ad felmentést a múltbeli tettek alól, és nem jelenti az egykori tulajdonos gazdasági hatalmának fenntartását sem. A tulajdonosváltás nem szünteti meg a cég korábbi működéséből származó jogi és pénzügyi kötelezettségeket. A vagyonvisszaszerzés szempontjából egy tisztességes, a múlt lezárásában és a tiszta piaci működésben érdekelt új tulajdonossal sokszor könnyebb együttműködni a követelések behajtásakor, mint az eredeti, visszaélésekkel gyanúsított vezetőkkel.
A rosszhiszemű vagyonkimentés büntetőjogi kategóriái
Léteznek a vagyonkimentést célzó rosszhiszemű gyakorlatok – mint a cég kiürítése vagy a fedezetelvonó szerződések megkötése –, de ezek kimerítik a csalás és a hűtlen kezelés büntetőjogi kategóriáit, amelyeket a törvény szigorúan büntet. Emellett a volt tulajdonosok és vezetők személyes büntetőjogi felelőssége is megmarad a tranzakció után.
Nincs egységes szabály a cégek sorsára
A politikai kapcsolatokból meggazdagodott vállalatok sorsáról nem hozható egyetlen, mindenre érvényes általános szabály. Vannak esetek, amikor a felszámolás és a vagyon zárolása az egyetlen járható út a közérdek védelmében. Sok esetben azonban a piaci áron, megfelelő garanciákkal végrehajtott reorganizáció a legkedvezőbb megoldás. A döntéshozóknak minden esetben mérlegelniük kell, hogyan érvényesíthetők a múltbeli visszaélések következményei úgy, hogy közben ne pusztuljon el szükségtelenül az a valós gazdasági érték, amely tiszta viszonyok között továbbra is a magyar gazdaságot szolgálhatja.
