Németország 2027-től árplafont vezetne be a benzinkutakon
A német kormány 2027. január 1-jétől időben korlátozott árplafont vezetne be az üzemanyagokra – írja a Pénzcentrum. A tervek szerint nem fix, minden körülmények között érvényes árat határoznának meg, hanem egy változó felső határt, amely a piaci költségekhez igazodna. Az intézkedés közvetlenül a jelenlegi tankolási kedvezmény 2026. december végi lejárta után léphetne életbe. A bevezetésről a CDU, a CSU és az SPD már szeptemberben megállapodott, a részletek azonban még nem véglegesek.
Katherina Reiche gazdasági miniszter november elején mutatta be az első törvénytervezetet, amely jelentős adminisztratív követelményeket tartalmaz, és a tartományok számára is lehetővé tenné az országos árplafontól való eltérést. Az a kérdés, hogy pontosan milyen képlet alapján számítanák ki a maximális üzemanyagárat, egyelőre megválaszolatlan: ezt egy későbbi rendeletben szabályoznák, így a 2027. január 1-jei indulás sem tekinthető biztosnak. A gazdasági miniszter maga is szkeptikus az intézkedéssel kapcsolatban, mivel szerinte az árplafon gyengítheti a német finomítókat, és akár az üzemanyag-ellátás biztonságát is veszélyeztetheti.
Belga és luxemburgi mintára épülne a rendszer
A német elképzelés a belga és luxemburgi szabályozást követné. Ezekben az országokban az üzemanyagok maximális árát egy meghatározott képlet alapján számítják ki, amely figyelembe veszi többek között a kőolaj világpiaci árát, a feldolgozási és szállítási költségeket, az adókat, valamint az értékesítési árrést. A tervek szerint Németországban csak akkor aktiválnák az árplafont, ha a benzin és a gázolaj ára három egymást követő héten keresztül több mint 5 százalékponttal nagyobb mértékben emelkedne, mint a többi uniós tagállam átlaga. A feltételek teljesülését hetente ellenőriznék.
Az árstop legfeljebb három hónapig tarthatna, és az ellátásbiztonság veszélybe kerülése esetén fel is függeszthetnék. A tartományok saját hatáskörben eltérhetnének az országos maximális ártól, például a regionális szállítási és beszerzési költségek miatt. Fontos különbség, hogy nem hatósági fix árat vezetnének be: a benzinkutak továbbra is versenyezhetnének egymással, és a maximális ár alatt szabadon kínálhatnának olcsóbb üzemanyagot. Közgazdászok ugyanakkor attól tartanak, hogy a vállalatok a meghatározott felső határt viszonyítási pontként használják majd, és áraikat éppen a maximális szint közelében állítják be.
Bizonytalan megtakarítás az autósoknak
Az intézkedés egyelőre a benzinre és a gázolajra vonatkozna, de még nem tisztázott, hogy az egyes üzemanyagtípusokat, például a Super E5-öt, az E10-et vagy a prémium benzineket hogyan érintené a szabályozás. A német gazdasági minisztérium egyelőre nem közölt konkrét számításokat, és azt is jelezte, hogy a törvény nem garantálhat meghatározott mértékű árcsökkenést.
A német autóklub, az ADAC szintén óvatosságra int: szerintük az árplafon elsősorban a rendkívüli áremelkedéseket és az indokolatlanul magas árréseket fékezheti meg, a benzinkutak átlagárait viszont várhatóan csak kis mértékben csökkenti. A szervezet ugyanakkor támogatja, hogy a HVO100 esetében is alkalmazzanak árkorlátozást, mert így mérsékelhető lenne az üzemanyag túlárazása. Az ADAC szerint további intézkedésekre is szükség lehet, ha a jelenlegi tankolási kedvezmény megszűnése után az árstop ellenére is drága marad az üzemanyag; ezért közvetlen pénzbeli támogatásokat és a villamos energia adójának csökkentését is szorgalmazzák.
Magyarországon is többször beavatkoztak
Magyarországon az elmúlt években többször is beavatkozott a kormány az üzemanyagárak alakulásába. A legjelentősebb intézkedés a 2021 novemberében bevezetett, literenként 480 forintos benzinárstop volt, amely kezdetben minden autósra vonatkozott. Az olcsó üzemanyag azonban külföldi vásárlókat is vonzott, miközben a forgalmazás veszteségessé vált, egyre több kúton vezettek be mennyiségi korlátozásokat, majd ellátási problémák jelentkeztek. A szabályozást 2022 augusztusában szűkítették, decemberben pedig teljesen kivezették. A 480 forintos árstop megszüntetése után jelentős drágulás következett, a háttérben a finomítói problémák, az üzemanyagimport visszaesése és az ellátási nehézségek is szerepet játszottak.
2026 márciusában újabb árkorlátozás lépett életbe: a 95-ös benzin literenkénti árát 595, a gázolajét 615 forintban maximálták. Az intézkedést jövedékiadó-csökkentés, a stratégiai készletek felszabadítása és exportkorlátozás is kiegészítette. A szabályozás rövid távon fékezte a drágulást, ugyanakkor ismét felvetette a kérdést, hogy a piaci áraktól elszakított hatósági árak milyen terhet rónak a forgalmazókra, és mennyire fenntarthatók hosszabb távon. Az intézkedést a kormányváltást követően végül nyáron kivezették.
