Átalakul az egészségbiztosítás és tisztázódnak a szakdolgozói bérbesorolások
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter friss közösségi bejegyzéseiben tisztázta az egészségügyi szakdolgozói béremeléshez kapcsolódó besorolási szabályokat, valamint ismertette a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tervezett átalakításának főbb irányait.
A tárcavezető a szakdolgozói béremeléssel kapcsolatos téves információkra reagálva leszögezte, hogy a végzettségek szerinti – A-tól J-ig terjedő – besorolási kategóriák jogszabályi háttere nem változik, így egyetlen dolgozó sem kerül át alacsonyabb fizetési osztályba. A módosítás mindössze annyi, hogy a korábban összevont A, B és C kategóriát kettébontják egy A+B, valamint egy önálló C csoportra. Ennek eredményeként a bértáblában a korábbi öt helyett hat fizetési fokozat, azaz hat oszlop jön létre, miközben minden egyéb besorolás változatlan marad.
Az új struktúra szerint az A és B kategóriába a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel, végzettség nélkül vagy alapfokú részszakképesítéssel betölthető munkakörök tartoznak. A C kategória alá sorolhatók az alapfokú végzettségre épülő, alacsonyabb szintű egészségügyi szakképesítések, illetve a szakképesítést nem igénylő, de érettségihez kötött munkakörök. A D kategória foglalja magában az érettségire épülő középfokú egészségügyi szakképesítéseket és a rájuk épülő képesítéseket. Az E kategória vonatkozik az emelt szintű egészségügyi szakképesítésekre, a technikusi, ápolói és szakasszisztensi végzettségekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre. Az F és G kategória fedi le a főiskolai szintű (BSc) diplomákat és az azokra épülő, jogszabályban előírt szakirányú továbbképzéseket. A H, I és J kategória pedig az egyetemi (MSc) végzettségeket jelenti, kiegészülve a szakvizsgával, szakirányú továbbképzéssel vagy tudományos fokozattal.
Értékalapú, betegközpontú egészségbiztosítás jön
A bérkategóriák tisztázása mellett a miniszter beszámolt a NEAK előtt álló feladatokról is, amelyekről pénteken egyeztettek. A megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt a várólisták ledolgozását célzó program, a szükséges részletszabályok kidolgozása, valamint az egészségbiztosító átalakítása és jövőbeni szerepének meghatározása.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint olyan értékalapú, betegközpontú és a szolgáltatókkal partnerségben működő egészségbiztosítási pénztárra van szükség, amely nem csupán kifizetőhelyként működik, hanem az egészségügyi rendszer aktív alakítója is. Ennek érdekében a korszerű egészségbiztosítónak partnerként kell együttműködnie az egészségügyi szolgáltatókkal, a döntéshozatalba pedig a betegszervezeteket is be kell vonnia az ellátottak érdekeinek képviseletében. Az új terápiák és eljárások befogadásáról egészségügyi technológiaértékelések alapján kell határozni, magában a finanszírozásban pedig a valódi egészségnyereséget, a betegek számára teremtett értéket, valamint az ellátás minőségét szükséges előtérbe helyezni.
A cél világos, olyan egészségbiztosítás, amely nem egyszerűen finanszírozza az ellátást, hanem aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a betegek jobb, gyorsabb és eredményesebb ellátást kapjanak – foglalta össze a reform lényegét a tárcavezető.
