Öt csalási módszer, amivel megkopasztják a magyar bankszámlákat
Nem telik el nap, hogy ne olvasnánk újabb átverésekről, biztonsági résekről, kiberbűncselekményekről. A hírek leginkább a nagy cégeket ért támadásoktól hangosak, de a magánembereket célzó csalások is hónapról hónapra fejlődnek, finomodnak. Egy friss kiberfenyegetettségi jelentés alapján a szakemberek öt rafinált trükköt emelnek ki, amelyekre érdemes odafigyelni a hétköznapokban.
Hamis robotellenőrzés
Mindannyian ismerjük azt az ablakot, ahol be kell pipálnunk, hogy nem vagyunk robotok. A ClickFix-támadásnál is ilyen ugrik fel, csak itt nem pipát kérnek, hanem azt, hogy nyomjunk le egy billentyűkombinációt, illesszük be, amit az oldal a vágólapunkra másolt, majd nyomjunk Entert. Azt viszont nem látjuk, hogy ez egy rosszindulatú parancs, amelyet így mi magunk futtatunk le a gépünkön – a kártevőt be sem kell csempészni, mi engedjük be. Az ilyen csalások száma 2026 első felében több mint a duplájára nőtt az előző időszakhoz képest. Egy valódi robotellenőrzés soha nem kér billentyűparancsot, és azt sem, hogy bármit beillesszünk és lefuttassunk. Ha ilyet látunk, zárjuk be az oldalt.
Belépési engedély ellopása
A legfontosabb fiókjainkat már többnyire kétlépcsős azonosítással védjük, ezért a csalók nem is a jelszavunkra pályáznak, hanem egy belépési engedélyre. A ConsentFix nevű átverésnél egy feltört weboldal átküld minket a Microsoft valódi bejelentkezési oldalára. A trükk akkor jön, amikor visszatérünk az eredeti oldalra, ami azt kéri, hogy a böngésző címsorában megjelenő hosszú webcímet másoljuk vissza neki. Ebben viszont egy belépési kód van, amivel a csaló bejut a fiókunkba, miután a kétlépcsős azonosításon mi magunk mentünk át helyette. Az ilyen típusú támadások fél év alatt több mint a duplájára nőttek. Ne másoljunk be egy weboldalra webcímet, kódot vagy parancsot csak azért, mert az oldal ezt kéri.
Lecserélt QR-kód
Egy QR-kódról ránézésre nem tudjuk megállapítani, pontosan hová visz, mégis szinte gondolkodás nélkül beolvassuk. Magyarországon is előfordult, hogy ezt kihasználva a csalók parkolóautomaták QR-kódjára hamis matricát ragasztottak. Aki beolvasta, egy valódinak tűnő fizetőoldalra jutott, és miközben azt hitte, a parkolását intézi, valójában a bankkártyaadatait adta át a csalóknak. QR-kóddal e-mailben is próbálkoznak: 2026 első felében már szinte minden kilencedik adathalász levél tartalmazott ilyet. Gyanús, ha a kód külön matricán van, gyűrött, vagy látszik, hogy utólag ragasztották fel. Megnyitás előtt ellenőrizzük, milyen webcímre vinne.
Távolról „lemásolt” bankkártya
Az NGate egy androidos kártevő, amelyet kutatók fedeztek fel. Az átverés egy adóvisszatérítést ígérő SMS-sel kezdődik, amely egy hamis banki oldalra visz, ahol megadjuk a belépési adatainkat. Utána telefonál „a bank munkatársa”, aki szerint veszélyben a fiókunk. Egy alkalmazás telepítését kéri, amivel „ellenőrizni” tudjuk a kártyánkat. Ehhez a kártyát a telefon hátához kell érinteni, és beírni a PIN-kódot. Az alkalmazás eközben továbbítja a kártya adatait a csalóknak, akik a saját telefonjukkal úgy használhatják, mintha a kezükben tartanák, és pénzt vesznek fel vele egy ATM-ből. Az androidos NFC-fenyegetések száma 2025 második felében 87 százalékkal nőtt. Ha valaki a bank nevében sürget, vagy szokatlan dolgot kér, tegyük le, és hívjuk fel az ügyfélszolgálatot a hivatalos számon.
Rosszindulatú AI-eszközök
Mindennapjaink részévé váltak az AI beszélgetések, amelyekben keresésre, fogalmazásra vagy kreatív folyamatokra kérjük a mesterséges intelligenciát. Ma már nemcsak azt kell megkérdőjeleznünk, amit látunk, hanem azt is, amit egy látszólag intelligens rendszer tanácsol nekünk. Az AI agentek és AI skillek olyan kiegészítők, amelyek meglévő alkalmazásokat tesznek hatékonyabbá automatizált feladatokkal. Fontos szabályozni, hogy ha mi magunk futtatunk agenteket, milyen engedélyeket és hozzáféréseket adunk nekik. Léteznek kész változatok is, amelyek között vannak rosszindulatúak, ezért indokolt az óvatosság. Számos incidens került már napvilágra, ahol a folyamat elszabadult: egy esetben egy fejlesztői környezetben egy agent 30 000 sor működő éles kódot törölt, miközben változtatásokat hajtott végre az alkalmazáson. A mesterséges intelligenciát a kiberbűnözők is előszeretettel használják, ami meggyorsítja, hihetőbbé és személyre szabottá is teszi a támadásokat.
