Zsebbe kapod a fizetésed egy részét? Súlyos következményekkel járhat, erre sokan nem gondolnak
Magyarországon a szürkén foglalkoztatott munkavállalók rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak, amit a hazai jogrendszer egyik visszás eleme tovább súlyosbít: ha a dolgozó maga jelenti a szabálytalan foglalkoztatást, saját maga ellen is büntetőeljárást kockáztat.
Bár a rejtett gazdaság mérete az elmúlt évtizedek gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően érdemben csökkent, a munkaügyi ellenőrzések és a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a be nem jelentett vagy részben zsebbe fizetett bérek továbbra is komoly rendszerszintű problémát és dolgozói jogfosztottságot eredményeznek.
Egy rendezvényszervező esete
A rendszer árnyoldalát saját kárán tapasztalta meg Eszter, aki rendezvényszervezőként dolgozott. A szakmájában bevett gyakorlatnak megfelelően hivatalosan csak minimálbérre volt bejelentve, fizetésének érdemi részét pedig egyéni vállalkozóként számlázta ki a főnöke cégeinek. A szóbeli megállapodásuk arról is szólt, hogy a vállalat azokat a juttatásokat is kompenzálja számára, amelyek a teljes bére után jártak volna. Amikor azonban második gyermekével veszélyeztetett terhes lett, a munkáltató visszakozott, megtagadta a korábban kialkudott kompenzációt, és megpróbálta felbontani a szerződését.
Bár Eszter perre akarta vinni az ügyet, ügyvédje és könyvelője is lebeszélte róla. Ősi Barnabás ügyvéd rámutatott arra a jogi csapdára, amely szerint ha a munkavállaló a bíróságon feltárja a szürke foglalkoztatást, költségvetési csalás miatt ellene is eljárás indul. A dolgozó csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja a kényszerítést – ami a gyakorlatban szinte lehetetlen –, vagy ha visszafizeti az elmaradt adót és járulékot. A pereskedés helyett így olyan megoldáshoz kellett folyamodniuk, amelyben adminisztratív hibára hivatkoztak. Mivel a munkatársak tanúskodása fényt deríthetett volna a valódi, magasabb bérre, a cég a botrányt elkerülve inkább belement egy peren kívüli megegyezésbe, és kifizette az elmaradt összeget.
A szabályozás a munkáltatóknak kedvez
A jelenlegi szabályozás egyértelműen a munkáltatók felé billenti a mérleget, és bebetonozza a dolgozók kiszolgáltatottságát. A feketén dolgozó fizikai munkások esetében például gyakran előfordul, hogy a munkáltató egyenesen lebeszéli a megsérült embert a kórházi ellátásról, nehogy egy munkahelyi baleset kivizsgálása során lebukjanak a hatóságok előtt, ami a dolgozó felelősségre vonásával is járna.
Ezt az ellentmondást feloldandó Ősi Barnabás még az előző kormánynál kezdeményezett törvénymódosítást. Azt javasolta, hogy ne legyen büntethető az a munkavállaló, aki önként tárja fel a jogsértést. Az akkori Miniszterelnökség ezt elutasította azzal az indokkal, hogy a büntetlenség érdekegyezést hozna létre a munkaadó és a dolgozó között. Ez az érvelés azonban figyelmen kívül hagyja a felek közti hatalmas egyenlőtlenséget, hiszen a munkavállalónak legtöbbször esélye sincs válogatni a tiszta és a szürke foglalkoztatás között, egyszerűen elfogadja, amit kínálnak neki. Az ügyvéd az új kormányt még nem kereste meg az üggyel, de meggyőződése, hogy a jogszabályi változtatás érdemben javítaná a dolgozók érdekérvényesítő képességét.
Fehéredő gazdaság, javuló mutatók
Bár az egyedi esetekben a sebezhetőség ma is drámai, nemzetgazdasági szinten az elmúlt évtizedekben fehéredett a magyar gazdaság. Míg a rendszerváltás után, 1993-ban a rejtett gazdaság még a GDP harmadát tette ki, az elmúlt tíz évben ez az arány 20 százalék környékére szorult vissza. A digitalizáció, az online pénztárgépek, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) és az online számlázás bevezetése drasztikusan csökkentette a visszaéléseket. Ennek egyik leglátványosabb eredménye, hogy az áfarés a 2013-as 21 százalékról 2023-ra a harmadára esett vissza, a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése pedig ösztönözte a legális foglalkoztatást.
A javulás ellenére sok a jogsértés
A javuló tendenciák ellenére a szürke- és feketegazdaság teljes felszámolása még messze van. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2023-as adatai szerint az ellenőrzött vállalkozások 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést. Az ellenőrzött munkavállalók mintegy 16 százalékát továbbra is teljesen feketén foglalkoztatták, ami leginkább az építőipart, a vendéglátást és a kereskedelmet érinti. Ezek a számok is igazolják, hogy a rendszerből adódó dolgozói kiszolgáltatottság mind a mai napig a munkaerőpiac valós és súlyos problémája maradt.
