Tömeges bombariadó bénítja az európai légiközlekedést – ki állhat a fenyegetések mögött?
Napok óta hamis bombafenyegetések zavarják meg az európai légiközlekedést: a hét közepéig több tucat járatot kellett átvizsgálni, átirányítani vagy vadászgépekkel kísérni. A hatóságok egyelőre nem nevezték meg az elkövetőket, de több fenyegető üzenetben egy orosz eredetű, szélsőségesként nyilvántartott online mozgalom, a „Male State” nevében jelentkeztek az ismeretlenek. Bizonyíték azonban egyelőre nincs arra, hogy valóban a csoport vagy bármely állami szereplő állna az akció mögött.
November 5-én, csütörtökön mintegy 20–30 kereskedelmi járatot érintettek riasztások, több gépet átirányítottak, másokat vadászgépek kísértek, illetve egyes járatokat a földön vizsgáltak át. Olasz, francia és bolgár vadászgépeket is riasztottak, miközben az érintett repülőgépek biztonságosan leszálltak, és robbanószerkezetet nem találtak.
A riasztások több országot is érintettek, köztük Olaszországot, Franciaországot, Bulgáriát, Lengyelországot, Csehországot, Romániát és Dániát. Csütörtökön legalább 27 járat került valamilyen módon a fenyegetési hullámba; a hét korábbi részében pedig már több másik járatnál is hasonló intézkedésekre volt szükség. Az érintett légitársaságok között volt a Wizz Air, a Ryanair, az Aer Lingus, a Finnair, a LOT, az easyJet, az Aegean és az Air Serbia is. Volt olyan gép, amelyet katonai bázisra irányítottak, más járatok a célállomáson szálltak le, majd ott vizsgálták át őket.
A mostani hullám előzményei között volt egy magyarországi eset is: november 2-án, hétfőn a Wizz Air London Lutonból Szófiába tartó járatát bombafenyegetés miatt Budapestre irányították, ahol a gép biztonságosan leszállt. A járatot magyar Gripen vadászgép kísérte. Ezt követően november 3-án, kedden újabb európai járatokat kellett átvizsgálni vagy átirányítani. Akkor hét repülőgépet érintettek a fenyegetések, köztük brit indulású, lengyelországi, spanyolországi, olaszországi és bulgáriai járatokat is. A brit kormány akkor „rosszindulatú álhíreknek”, azaz hamis fenyegetéseknek nevezte az eseteket.
Ki állhat a fenyegetések mögött?
A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy ki vagy kik állhatnak a bombariadók mögött. Erre egyelőre nincs biztos válasz: az európai hatóságok nyilvánosan nem azonosítottak elkövetőt, és a hírszerzési vagy rendőrségi szervek sem közöltek bizonyított felelőst. Jelenleg nem tudni, ki küldte a fenyegetéseket, és az EU közlekedési biztosa is azt mondta: túl korai lenne megállapítani, hogy az esetek összefüggnek-e egymással.
A nyomozás szempontjából fontos részlet, hogy több fenyegető e-mailben a „fighters of the Male State”, magyarul „a Male State harcosai” megjelölés szerepelt. Az üzenetekben nőgyűlölő tartalmú szöveg is volt, és az elkövetők azt állították, hogy robbanószerkezeteket helyeztek el egyes járatokon. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy valóban a Male State vagy annak tagjai állnának a fenyegetések mögött. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ki küldte az üzeneteket, és arra sem, hogy a többi európai fenyegetés mögött ugyanaz a csoport állna.
Mi az a Male State?
A Male State egy orosz eredetű, szélsőjobboldali, nőgyűlölő és rasszista online mozgalomként ismert csoport, amelyet oroszul „Muzsszkoje Goszudarsztvo” néven is emlegetnek. A Nyizsnyij Novgorod-i regionális bíróság 2021 októberében szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta Oroszországban. A mozgalom Vladiszlav Pozdnyakov orosz bloggerhez köthető, és elsősorban Telegramon, illetve más online felületeken terjesztett nőgyűlölő, rasszista és szélsőjobboldali tartalmakat. Pozdnyakov nemrég azt állította Telegram-csatornáján, hogy a Male State már nem létezik, és nincs köze a mostani fenyegetésekhez. Szerinte ha valaki most a csoport nevét használja az EU-ban végrehajtott provokációkhoz, akkor „más zászlaja alatt” jár el.
Hibrid támadás vagy egyszerű álbombariadó?
A hatóságok egyelőre óvatosan fogalmaznak. Az biztosnak tűnik, hogy a fenyegetések komoly zavart okoztak, miközben eddig egyetlen érintett gépen sem találtak robbanószert. A szakértők szerint a hasonló akciók alkalmasak arra, hogy teszteljék a légiközlekedési és állami válaszmechanizmusokat, késéseket és jelentős költségeket okozzanak, valamint bizonytalanságot keltsenek az utasokban. Egy légiközlekedési szakértő szerint egy járat átirányítása vagy kényszerű átvizsgálása akár 250 ezer dollárba is kerülhet a légitársaságoknak, különösen akkor, ha új személyzetre, utasellátásra vagy csatlakozások újraszervezésére van szükség.
A mostani esetek Európában különösen érzékeny időszakban történtek, amikor több ország is fokozottan figyel a hibrid fenyegetésekre.
