A magyar fiatalok többsége jónak tartja egészségét, a mozgásban viszont jelentős a lemaradás
A magyar fiatalok 92,7 százaléka jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami három százalékponttal meghaladja az uniós átlagot – derül ki az Eurostat 2025-ös összesítéséből. Ez az arány a tizedik legmagasabb a tagállamok között, és kedvezőbb a spanyol 91,8, a lengyel és belga 91,6, valamint az ír 90,3 százaléknál is. A rangsorban Csehország 93,8, Bulgária 94,7, Szlovákia pedig 95,1 százalékkal előzi meg Magyarországot.
Az Európai Unióban a 16–29 évesek 89,7 százaléka ítélte jónak vagy nagyon jónak egészségét 2025-ben, ami jóval magasabb a legalább 16 éves teljes népességben mért 67,9 százaléknál. A fiatalok egészségérzete az elmúlt években viszonylag stabil maradt, bár enyhe visszaesés történt: 2021-ben még 91,1 százalékuk értékelte kedvezően az állapotát.
Románia és Görögország vezet, Svédország és Hollandia sereghajtó
Tizennégy uniós országban haladta meg a 90 százalékot az egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartó fiatalok aránya. A legmagasabb értéket Romániában mérték 98,2 százalékkal, amelyet Görögország 98,1, majd Horvátország 95,9 százalékkal követett. Olaszországban 95,6, Szlovákiában 95,1 százalék volt a mutató.
A rangsor másik végén Svédország szerepelt, ahol a fiatalok 74,4 százaléka ítélte kedvezőnek az egészségét. Hollandiában 79,8, Finnországban pedig 81,4 százalékot mértek. A legmagasabb és a legalacsonyabb országos érték között így csaknem 24 százalékpontos különbség alakult ki. A magyar és a svéd érték között 18,3 százalékpontos a különbség.
A férfiak kedvezőbben értékelik egészségüket, mint a nők
Uniós szinten a fiatal férfiak valamivel nagyobb arányban számoltak be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, mint a nők: a 16–29 éves férfiaknál 90,9, az azonos korú nőknél 88,4 százalék volt az arány, ami 2,5 százalékpontos különbséget jelent. A legalább 16 éves teljes népességben nagyobb az eltérés: a férfiak 70,5, a nők 65,5 százaléka értékelte kedvezően az egészségét.
A jövedelmi helyzet is számottevően befolyásolja az egészségérzetet. A legalacsonyabb jövedelmű háztartásokban élő fiatalok 85,6 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak az állapotát, míg a legmagasabb jövedelmű háztartásokban élőknél 93,7 százalék volt ez az arány, így a két csoport között 8,1 százalékpontos eltérés alakult ki. A teljes, legalább 16 éves népességben még szélesebbre nyílik az olló: a legalsó jövedelmi ötödben 57,3, a legfelsőben 79,3 százalék számolt be jó vagy nagyon jó egészségi állapotról, ami 22 százalékpontos különbség.
A magyar fiatalok közel negyede egyáltalán nem mozog
A kedvező egészségérzet nem jár együtt hasonlóan magas fizikai aktivitással. Az Eurostat egy másik, ugyancsak 2025-re vonatkozó összesítése szerint a 16–29 éves magyarok 24,1 százaléka soha nem végez fizikai aktivitást a munkaidején kívül, szemben a 16,3 százalékos uniós átlaggal. Magyarországnál csak négy tagállamban mértek magasabb arányt.
Legalább hetente egyszer a magyar fiatalok 65 százaléka volt aktív, míg az uniós átlag 73,1 százalék. A magyar mutató javult a 2022-es 60,6 százalékhoz képest, a különbség azonban továbbra is jelentős.
